A Föld új kvázi-holdat kapott, de az égitest nem sokáig marad velünk
Nem csak a Hold kíséri bolygónkat az űrben. Időről időre feltűnnek úgynevezett kvázi-holdak is: ezek olyan kisbolygók, amelyek a Nap körül keringenek, de pályájuk szoros rezonanciában áll a Földével. Emiatt hosszabb ideig úgy tűnhet, mintha a bolygónkkal együtt mozognának, valójában azonban nem kötődnek hozzánk gravitációsan. Ez különbözteti meg őket a miniholdaktól, amelyeket a Föld átmenetileg ténylegesen befog, és így rövid ideig valódi kísérőként keringenek körülöttünk
Most egy újabb égitest csatlakozott ehhez a különleges csoporthoz: a 2025 PN7 jelzésű aszteroida. A felfedezést spanyol kutatók, Carlos de la Fuente Marcos és Raúl de la Fuente Marcos publikálták a Research Notes of the American Astronomical Society folyóiratban – írja a Science Alert. Az objektum az úgynevezett Arjuna-aszteroidák közé tartozik, amelyek nagyon hasonló pályát írnak le, mint a Föld. Az Arjuna-csoport több mint száz ilyen kisbolygót foglal magában, amik gyakran kerülnek a planétánk ideiglenes közelségébe.
Nem ez az első eset, hogy a Földnek ideiglenes társai akadnak. A 1991 VG nevű kisbolygó például hasonló pályán mozgott, és eleinte még az is felmerült, hogy mesterséges objektumról lehet szó. 2024-ben pedig a 2024 PT5 egy időre miniholddá vált, vagyis ténylegesen befogta a Föld gravitációja. Jelenleg több kvázi-holdunk is van, köztük a Kamoʻoalewa (2016 HO3), amely stabil pályán kering a Föld közelében.
Bár a 2025 PN7 nem jelent veszélyt a bolygóra, a felfedezése értékes adalék a Naprendszer dinamikájának megértéséhez. Az ilyen égitestek vizsgálata segít feltérképezni, hogyan alakulnak a Földhöz közeli kisbolygók pályái, és mennyire gyakoriak a rövid életű kozmikus kísérők.
Olvasd el ezt is!