Ahhoz, hogy kreatívabbak legyünk, nincs szükség múzsára. Az intelligencia és a képzelőerő párosításáról van szó.
Hajlamosak vagyunk a kreativitást az áldottaknak fenntartott ajándéknak tekinteni. Az egyik népszerű hiedelem szerint a kreatív emberek agya másképp van bekötve. A képzelőerővel rendelkező jobb agyfélteke dominál az analitikusabb bal felett. Ez a hiedelem, bár tudományosabbnak hangzik, valójában inkább mítosz. Az emberek természetes újítók, és nem csak a művészetek és a tudományok akadémikus realizmusában. Ezért Scott Barry Kaufman pszichológus szerint a kreativitás tanítása nem egy különleges mentális alkalmazás feloldásáról szól. Ezek az alkalmazások már előre telepítve vannak, az evolúciós származásunk jóvoltából. Ehelyett azokra a szokásokra kell összpontosítani, amelyek a kreativitás összetevőit: az intelligenciát és a képzelőerőt ápolják.
Jó pap holtig tanul
Az intelligencia alatt Kaufman nem a nyers IQ-pontszámot érti. Ő úgy definiálja, mint az információ felfogásának képességét - akár önmegfigyeléssel, akár másoktól való tanulással - és későbbi felhasználás céljából történő megőrzésének képességét. A képzelőerő ezután merít ezekből az információkból, és úgy alakítja őket, hogy elképzelje, mi lehetne. Akár intelligenciának, akár tudásnak nevezzük, az egész életen át tartó tanulás biztosítjaa a képzeletünknek azt a nyersanyagot, amelyre szüksége van ahhoz, hogy valami valami új dolgot alkosson.
Legyél nyitott a tapasztalatokra
Azonban nem minden tudás megszerzése történik formális oktatás vagy szakmai tanulás révén. Az intelligencia növelésének másik módja az új tapasztalatok keresése. Kaufman megjegyzi, hogy a kreatív emberek általában kíváncsiak, mélyen értékelik a szépséget, és a komfortzónájukon kívülre tolják magukat. E vágyaik kielégítésére az újdonságot keresik az olvasás, az utazás, a szórakozás, a konyha, a hobbik, a társasági élet - tulajdonképpen az életük szinte minden területén. A szakmai tanuláshoz hasonlóan az új tapasztalatok is gazdag ismeretanyagot és megértést nyújtanak, amelyből a képzeletük meríthet.
Játsz
A képzelőerő serkentéséhez a legjobb, ha nyitottan közelítesz egy problémához vagy kreatív projekthez. Ehhez a megközelítéshez lazítani kell azon, amit kognitív szűrőknek nevezünk. Gondolj úgy a kognitív szűrőkre, mint az elméd biztonsági őreire. Tudatalatti szinten őrzik az elképzeléseidet, és csak a hagyományosabbakat engedik át a tudatodba. Néha ez jó dolog - nem akarod, hogy rajtakapjanak, hogy túl kreatív vagy az adóbevallásodban. De a kognitív szűrőid néha túlságosan is korlátozóak lehetnek, és elvághatnak téged a nem szokványosan kreatív ötletektől is. A kognitív szűrők enyhítésének egyik módja a rendszeres játék.
A játék olyan pszichológiai biztonságérzetet teremt, amelyben kifejezheted magad, megtapasztalhatod az ismeretlent, és egyszerűen csak furcsán viselkedhetsz. Mivel nem kell aggódnod a kudarc miatt vagy amiatt, hogy mások mit gondolnak rólad - ha mégis, az nem játék -, ez a biztonság hallgatólagos engedélyt ad arra, hogy új dolgokat próbálj ki, és gyakorold a képzeletbeli izmaidat. Ha ezt a játékosságot át tudod vinni a munkádba vagy a kreatív mesterségedbe, annál jobb.
A kreativitás kemény munka
Van még egy szokás, amely segít az intelligencia és a képzelet egyesítésében: az elkötelezettség és a kemény munka. És ez a szokás az egyik oka annak, hogy oly sokan rendkívüli okoknak tulajdonítják a kreativitást. A munka az egyik oka annak, hogy szakértők a kreativitás szokásaira összpontosítanak a célok helyett. Bármilyen kreatív céljaid legyenek is, nem fogod elérni őket azzal, ha arra vársz, hogy egy istenség végre felfigyeljen az igényeidre. De az intelligenciádat építő és a képzeletednek teret engedő szokások ápolásával megteheted azokat a napi lépéseket, amelyek valami új felé építenek.
(Forrás: BigThink)
