Már nem a középkorúak számítanak a legboldogtalanabbnak, de ez nem biztos, hogy jó hír

Alex Bryson, a University College London kutatója szerint a stressz folyamatosan nő a 40 év alattiak körében, és minél fiatalabb korosztályról van szó, annál erősebb ez a tendencia. A jelenséget először amerikai és brit felmérésekben figyelték meg: az Egyesült Államokban 1993 és 2024 között 10 millió felnőttet, az Egyesült Királyságban pedig 2009 és 2023 között 40 ezer háztartást vizsgáltak. A korábbi görbe, amely a középkorban tetőző boldogtalanságra utalt, egyre inkább eltűnt az adatokból.

A kutatók ezután egy nagyobb, 44 országra kiterjedő adatbázishoz fordultak – a Global Minds elnevezésű program 2020 óta közel 2 millió ember mentális egészségét követi nyomon. Minden vizsgált országban ugyanaz a trend rajzolódott ki: a boldogtalanság már nem középkorban a legerősebb, hanem fokozatosan csökken az életkor előrehaladtával. A középkorúak érzései ezzel együtt nem változtak jelentősen, ők továbbra is „középszerűen” érzik magukat – a nagy eltolódás a fiatalabb korosztályokat érinti.

A jelenség leginkább a gazdagabb, angolszász országokban érhető tetten, például az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Afrikában, ahol összességében még mindig elég alacsony az internet-hozzáférés, sokkal kevésbé jellemző: Tanzániában például a világhálóra egyáltalán nem kapcsolódó fiatalok jóval boldogabbnak bizonyultak, mint azok, akik rendszeresen online vannak, írja a New Scientist.

A fiatalok rosszabb lelkiállapotára több magyarázat is felmerült: a közösségi média térnyerése, a koronavírus-járvány miatti elszigeteltség, valamint a mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz való nehéz hozzáférés egyaránt szerepet játszhat. A kutatók szerint további vizsgálatok szükségesek, hogy pontosan megértsük, miért vált ennyire sebezhetővé a fiatalabb generáció.