A tudósok szerint a Covid miatt gyorsan csökkenő kibocsátás kulcsfontosságú szerepet játszott abban, hogy Kínában 2020-ban rekordmennyiségű eső esett.
Kelet-Kína számos részén súlyos árvizek pusztítottak 2020 júniusában és júliusában. A kutatók szerint a kibocsátáscsökkentés körülbelül egyharmadával járult hozzá a szélsőséges nyári esőzésekhez. A Jangce folyón 1961 óta a leghevesebb csapadék hullott, júniusban és júliusban 79%-kal több eső esett, mint az előző 41 év átlaga. Több száz ember halt meg, és több millió embert evakuáltak a rekordmennyiségű csapadékkal teli nyár során. A kibocsátás hosszú távú csökkentése azonban valószínűleg nem fog hasonló eseményeket kiváltani.
Számos tudományos tanulmány vizsgálta, hogy mi okozta az árvízi eseményeket, egyesek az Indiai-óceánon uralkodó szélsőséges körülményekre mutattak rá. Most egy nemzetközi kutatócsoport új elméletet állított fel. Azt állítják, hogy az üvegházhatású gázok és aeroszolok kibocsátásának hirtelen csökkenése, amelyet a Covid-19 világjárvány idején történt leállások okoztak, volt az intenzív felhőszakadások egyik fő oka.
Tanulmányukban a szerzők kimutatták, hogy az elmúlt négy évtizedben a kelet- és közép-kínai térségben a nyári csapadékmennyiség jelentősen csökkent, ami a légkörben lévő aeroszolok számának növekedésének köszönhető.
Ezek a részecskék, amelyek gyakran a szénégetéssel kapcsolatosak, csökkenthetik a nagy kiterjedésű viharok előfordulását, ami alacsonyabb csapadékmennyiséget eredményezett.
Az új tanulmány szerint ezeknek a részecskéknek a hiánya és az üvegházhatású gázok alacsonyabb kibocsátása 2020-ban épp az ellenkező hatást, az esőzés jelentős növekedését okozta. Az események láncolata azonban, amely a járvány leállását az árvizekhez köti, meglehetősen összetett. Az aeroszolok csökkenése miatt a szárazföld felett felmelegedés következett be, ugyanakkor az üvegházhatású gázok csökkenése miatt az óceán felett lehűlés következett be, ami nyáron fokozta a szárazföld és a tenger hőmérséklet-különbségét.
(Forrás: BBC)
