Az utóbbi hetekben szinte az egész bolygó az extrém hőségben szenved. Globálisan valóban 2023-ban volt a legmelegebb nap a modern mérések során, de sok szalagcím szerint az utóbbi 100 ezer évben nem volt ilyen meleg, ami már jóval radikálisabb kijelentésnek tűnik – értelemszerűen mérési bizonyítékok sincsenek, ami miatt nehezen lehet hasonló találgatásokba belemenni. A kutatók megnézték, mit tudtunk biztosan megmondani arról, hogy mikor volt utoljára ilyen meleg a Földön.
A tudósok néhány évvel ezelőtt arra a következtetésre jutottak, hogy a Föld egy új, több mint 100 ezer éve nem látott éghajlati állapotba lépett.
Ha az iparosodás előtti időszakot nézzük, a Föld már pár éve elérte a több mint 1 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedést, ráadásul az üvegházhatású gázok magas szintje miatt a megemelkedett hőmérséklet már velünk is marad, írja Darrell Kaufman, az Észak-Arizonai Egyetem Föld- és Környezettudományok tanszékének professzora a The Conversation cikkében.
Még a legoptimistább jövőbeli forgatókönyvek szerint is – amelyek szerint az emberiség felhagy a fosszilis tüzelőanyagok égetésével és csökkenti az egyéb üvegházhatású gázok kibocsátását – a globális átlaghőmérséklet nagy valószínűséggel még évszázadokig legalább 1 Celsius-fokkal az iparosodás előtti hőmérséklet felett marad, és valószínűleg sokkal magasabb is lesz.
Kaufman szerint az új éghajlati állapot, amelyet több évszázados, 1 Celsius-fokos, vagy annál magasabb globális felmelegedési szint jellemez, már megbízhatóan összehasonlítható a nagyon távoli múltból származó hőmérsékleti rekonstrukciókkal.
A hőmérők előtti idők hőmérsékletének rekonstruálásához a paleoklimatológusok a különböző természetes archívumokban tárolt információkra támaszkodnak. A legelterjedtebb mérési forma a tavak és óceánok fenekén található bizonyítékok, ahonnan rengeteg adatot tudnak kinyerni a kutatók.
Az ehhez hasonló információforrások ugyan lehetővé tették a szakemberek számára, hogy rekonstruálják a múltbeli globális hőmérsékletet, mégsem lehet csak erre támaszkodni, hiszen a fenékáramlatok és a vízben élő élőlények is torzíthatják az információkat – tette hozzá Kaufman
Ez is érdekelhet: 5 film a klímaváltozásról, amit érdemes megnézned
A Föld globális átlaghőmérséklete mintegy 100 ezer éves ciklusokban ingadozott a jégkorszakok és az interglaciális (egy eljegesedési időszakon belüli melegebb éghajlatú periódus - a szerk.) időszakok között, amit nagyrészt a Föld pályájának lassú és kiszámítható változásai és a légkörben lévő üvegházhatású gázok koncentrációjának változásai okoztak.
Kaufman szerint jelenleg egy jégközi időszakban vagyunk, amely körülbelül 12 ezer évvel ezelőtt kezdődött, amikor a jégtakarók visszahúzódtak és az üvegházhatású gázok mennyisége emelkedett.
Ha ezt a 12 ezer éves interglaciális időszakot nézzük, a globális hőmérséklet több évszázados átlagban nagyjából 6000 évvel ezelőtt érhette el a csúcspontját, de az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése szerint valószínűleg nem haladta meg az 1 Celsius-fokos globális felmelegedési szintet – írja Kaufman.
Olvasd el ezt is! Hiába alkalmazkodtak évmilliókig, a klímaváltozás már a pingvineknek is sok lesz
Egy másik tanulmány szerint a globális átlaghőmérséklet az interglaciális időszak alatt tovább emelkedett, ami azt jelenti, hogy messzebbre kell visszatekinteni ahhoz, hogy találjunk egy olyan időszakot, amely ugyanolyan meleg lehetett, mint a mai.
Az utolsó jégkorszak közel 100 ezer évig tartott. Nincs bizonyíték arra, hogy a hosszú távú globális hőmérséklet ebben az időszakban bármikor elérte volna az iparosodás előtti alapszintet. Ha még messzebbre tekintünk vissza, az előző interglaciális időszakra, amely körülbelül 125 ezer évvel ezelőtt érte el a csúcspontját, akkor is találunk bizonyítékot melegebb hőmérsékletre.
Kaufman azt gondolja, hogy a bizonyítékok arra utalnak, hogy ebben az időszakban a hosszú távú átlaghőmérséklet valószínűleg legfeljebb 1,5 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet – ami nem sokkal több, mint a jelenlegi globális felmelegedés szintje.
Kaufman szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors és tartós csökkentése nélkül a Föld jelenleg azon az úton halad, hogy az évszázad végére az iparosodás előtti szinthez képest nagyjából 3 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletet érjen el, de lehet, hogy ennél jóval magasabbat is.
Ezen a ponton már több millió évre kellene visszatekintenünk, hogy olyan éghajlati állapotot találjunk, ahol a hőmérséklet hasonlóan magas volt. Valószínűleg a pliocén földtörténeti korig kellene visszanézni, zárta Kaufman.
