Ez azt sugallja, hogy az elfoglaltabb embereknek naponta körülbelül két óra szabadidőt kellene szakítaniuk a boldogságuk növelése érdekében. Azok, akiknek napi hét óra szabadidejük van, kevésbé boldogok és elégedettek az életükkel, mint azok, akiknek csupán pár órájuk van a kikapcsolódásra– írja a PsyBlog.
Ennek részben az lehet az oka, hogy a túl sok idővel rendelkező emberek úgy érzik, nem produktívak, mert elvesztegetik az időt. A túl sok szabadidőre a megoldás a cél megtalálása és követése.
Ha az emberek céltudatosnak érzik magukat, az boldogabbá teszi őket.
Az eredmények tehát ellentmondanak annak, amit sokan elképzelnek, miszerint a több szabadidő mindig a kiegyensúlyozottsággal jár kéz a kézben.
Dr. Marissa Sharif, a tanulmány első szerzője elmondta:
Az emberek gyakran panaszkodnak arra, hogy túl elfoglaltak, és több időt szeretnének. De vajon a több pihenő valóban boldoggá tenné őket? Azt találtuk, hogy ha valakinek rendkívül kevés a szabadideje az nagyobb stresszt és alacsonyabb jólétet eredményez. Ugyanakkor, míg a túl kevés idő nyilván rossz, a rengeteg szabadság sem célravezető.
Az eredmények egy felmérésből származnak, amelyekben a szabadidő és a boldogság közötti összefüggéseket vizsgálták több ezer amerikai körében. Ezekből pedig egyértelműen kiderült, hogy némi szabadidő nagyobb örömmel jár, de csak egy bizonyos pontig.
A kísérletsorozatban arra kérték az embereket, hogy képzeljék el, hogy naponta kevés (15 perc), közepes (3,5 óra) vagy sok (7 óra) szabadidővel rendelkeznek.
Az eredmények pedig azt mutatták, hogy az emberek akkor érezték magukat a legboldogabbnak és produktívabbnak, ha minden nap közepes mennyiségű szabadidővel rendelkeztek, körülbelül 3,5 órával.
Dr. Sharif azt mondta:
Bár kutatásunk a szabadidő mennyisége és a szubjektív jólét közötti kapcsolatra összpontosított, további vizsgálatunk, amely azt figyelte, hogy az egyének miképp töltik szabadidejüket, rendkívül tanulságosnak bizonyult. Eredményeink azt sugallják, hogy ha valaki egész napokat tölthet szabadon, az hasonlóan boldogtalanná válik. Az embereknek inkább arra kellene törekedniük, hogy mérsékelt mennyiségű szabadidővel rendelkezzenek, amelyet úgy tölthetnek el, ahogyan akarnak. Azokban az esetekben, amikor az emberek túlzott mennyiségű szabadidővel rendelkeznek, például nyugdíjba vonulás vagy munkahely elhagyása esetén, hasznos lehet a minél előbbi célkitűzés.
