​De miért építenek a hódak gátat?

Egyszerűen fogalmazva, a hódok azért építenek gátakat, hogy biztonságban legyenek, ami nagy kihívás, figyelembe véve esetlen testalkatukat és természetüket.

A hódok 18-36 kilós hústáskák, nagyon rövid lábakkal

− mondta Chris Jordan, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) Északnyugati Halászati Tudományos Központjának (Newport, Oregon) halászati biológusa.

Ez is érdekelhet: Öt ökoszisztéma-mérnök faj, amely új élőhelyeket hoz létre

Amikor a szárazföldön tartózkodnak, nagyon esetlenek és sebezhetőek, könnyű prédák a ragadozó számára. Ám amikor a vízben vannak, szinte legyőzhetetlenek: kiváló úszók, és 10-15 percig is képesek visszatartani a lélegzetüket. A gát építésével egy tavat hoznak létre, amely a biztonsági zónájukká válik.

Ezek a vízfelületek elég mélyek ahhoz, hogy a hódok elrejtőzhessenek a ragadozók, például a hegyi oroszlánok, medvék, farkasok és prérifarkasok elől.

A gátakkal el lehet árasztani a területeket, hogy közelebb kerüljenek fő táplálékforrásukhoz: a fák kérgéhez, leveleihez és gallyaihoz, a vízi növényekhez, például a tavirózsákhoz és a vízililiomokhoz.

Ha tovább olvasnál: Tömegek maradtak internet nélkül egy kegyetlen hód miatt

Bár a gátak védik a hódokat, nem laknak ezekben az építményekben. Ehelyett gyakran a gátjaik által létrehozott tavakba vagy azok partjára épített, botokból, fűből, mohából és sárból készült, kemencés alakú kunyhókban élnek családi csoportokban, úgynevezett kolóniákban, amelyek átlagosan öt hódból állnak.

Végső soron a hódok visszatérése eredeti élőhelyükre segíthet csökkenteni az éghajlatváltozás hatásait, és sok más módon is hasznot húzhat belőle az ökoszisztéma

– jegyezte meg Fairfax.

Gátjaik lelassítják a vizet, így annak egy része elraktározódik a talajban, ahol a növények gyökerei még aszály idején is hozzáférhetnek.

Ez segít megőrizni a növényzet dússágát, például az erdőtüzek kitörésekor. A tűzálló foltok menedéket nyújtanak azoknak az állatoknak, amelyek nem tudnak elmenekülni a veszélyes lángok elől, és segít leülepíteni a tűz után a hamut.

Ezenkívül a hódok duzzasztásából származó növényzet kivonhatja a levegőből az üvegházhatású szén-dioxidot, és csökkentheti az árvízi károkat – jegyezték meg a tudósok. Figyelemre méltó, hogy a hódok ökoszisztéma-mérnök fajként alkalmasak arra, hogy ne csak túléljék a változó éghajlatot, hanem alakítsák is a környezetüket. Így nem vagyunk egyedül az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség kialakítására tett erőfeszítéseinkkel.

Forrás: Live Science