Egy új tanulmány szerint a ,,bámészkodó” egerek megpróbálják újraéleszteni eszméletlen társaikat, ami arra utal, hogy a természetes hajlamunk, hogy segítsünk a rászorulókon, mélyen benne rejlik az emlősök örökségében – írja a Science Alert.
Bár a rágcsálók „elsősegélynyújtása” több harapással jár, mint az emberi változat, Wenjian Sun, a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) idegkutatója munkatársaival közösen megállapította, hogy az egerek nyelvhúzási technikája valóban kitágította eszméletlen társaik légútjait, így a beteg gyorsabban felépült.
Illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Egy másik, nemrégiben végzett vizsgálat is ezt bizonyította, és azonosított egy olyan idegi áramkört, amely a nyelvhúzást összekapcsolja az altatott egerek gyors ébredésével.
Hasonló mentési viselkedést már régóta dokumentáltak a nagyobb agyú emlősöknél, például a delfineknél és az elefántoknál, és az egerekről is ismert, hogy segítenek fajtársaiknak, ha csapdába esnek, de az elsősegélynyújtáshoz hasonló viselkedést még nem vizsgálták részletesen a kisebb emlősöknél.
Ez is tetszeni fog! Egy egér miatt kellett kényszerleszállást végeznie egy repülőnek Koppenhágában
Nem lehet biztosan megmondani, hogy a gondozó egerek tudatosan és szándékosan segítenek-e
– figyelmeztetnek a kutatók.
De az, hogy az egerek öt napon át tartó ismétlődés után is folytatják a mentési kísérleteket, arra utal, hogy az újraélesztési események valószínűleg nem csak a kíváncsiság mellékhatásai
– állítja Sun és csapata. A kutatók azt is megállapították, hogy az egerek nagyobb valószínűséggel kíséreltek meg egérről egérre történő újraélesztést ismerős társakon, mint idegen egereken.
Ez az ismerősségi torzítás azt jelzi, hogy az állat nem reflexszerűen reagál a látott ingerekre
– mondta a Toledói Egyetem idegkutatója, James Burkett, aki nem vett részt a vizsgálatban.
Valóban figyelembe veszik a helyzet és az állat személyiségének szempontjait, amikor kialakítják a válaszukat.
Kísérletsorozatukban Sun és csapata ketrecbe zárt egereket mutatott be halott, eszméletlen vagy mozgásképtelen társakkal. Ezek közül néhányat ismert a potenciális gondozó egér, mások pedig teljesen idegenek voltak.
Az esetek 50 százalékában az öntudatra ébredt egér kihúzta a nyelvet a nem reagáló társa szájából. Ezek az egerek mind képesek voltak felépülni és jóval hamarabb újra járni, mint a magukra hagyott egerek.
Szimatolással kezdik, majd ápolással, végül pedig nagyon intenzív vagy fizikai interakcióval fejezik be a műveletet
– mondta Li Zhang, az USC fiziológusa, aki hozzátette, hogy
tényleg kinyitják az állat száját és kihúzzák a nyelvét.
Olvasd el ezt is! Forradalmi kísérlet: 422 millió éves sejtekből hoztak létre egereket
Sun és csapata a tanulmányukban az oxitocin – a szociális kötődés hormonja – emelkedését azonosította a gondozók paraventricularis magjában is. Mindkét agyi régió részt vesz a gondoskodó viselkedésben.
