A dinoszauruszok pusztulása régóta foglalkoztatja a paleontológusokat. Tömeges kihalásuk – miután 66 millió évvel ezelőtt egy tüzes meteorit becsapódott a Földbe – viharos véget vetett az egykor uralkodó állatok korának.
Most azonban egy másik tanulmány szerint a dinoszauruszok már évmilliókkal a végzetes meteorit becsapódása előtt is kihalófélben voltak. Ezt a Kína középső részén feltárt, több mint 1000 megkövesedett tojáshéj elemzése alapján állapították meg.
A dinoszauruszok évmilliók alatt fokozatosan haltak ki, ahelyett, hogy hirtelen katasztrófák miatt hirtelen eltűntek volna
– mondta a tanulmány szerzője, Qiang Wang, a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa a South China Morning Postnak.
Várható azonban, hogy ezeket a következtetéseket tesztelni fogják. A tanulmány a paleontológusok között régóta húzódó vitát fokozza arról, hogy a nem őslény dinoszauruszok hirtelen haltak-e ki vagy már eleve kipusztulás szélén tántorogtak, mielőtt egy 10 kilométer széles aszteroida megpecsételte volna a sorsukat.
A Kínában dolgozó geológusok és paleontológusok egy csoportjának új kutatása szerint a dinoszauruszok biológiai sokfélesége már legalább kétmillió évvel a faj kihalása előtt, a kréta időszak végén elkezdett csökkenni, és a madarak maradtak az egyetlen élő utódaik.
Következtetéseiket tojásfosszíliák – köztük számos teljes és hiányos dinoszaurusz tojás – gyűjteményére alapozzák, amelyek 150 méter vastag kőzetrétegben maradtak fenn, és amelyek 68,2 és 66,4 millió évvel ezelőtt rakódtak le, közvetlenül azelőtt, hogy a dinoszauruszok eltűntek volna.
A Shanyang-medence – ahol a tojásfosszíliákat találták – az egyik leggazdagabb dinoszauruszleletnek ad otthont a késő kréta időszakból. A kutatók mégis csak három dinoszaurusz-taxont találtak a megkövesedett tojáshéjakban – ez a biodiverzitás egyértelmű csökkenését jelenti a régebbi fosszíliákhoz képest.
A kutatók gyanúja szerint a változatosságnak ez a fajta csökkenése gyengíthette a dinoszauruszok kollektív képességét, hogy kiheverjék a mai Mexikóba becsapódott Chicxulub-aszteroida becsapódását, vagy alkalmazkodjanak a korszak zavaros környezeti viszonyaihoz. Mivel kevesebb lehetőségük volt az evolúciós „tárházukban”, a dinoszauruszok kiszolgáltatottá váltak.
Eredményeink alátámasztják a globális dinoszaurusz-biodiverzitás 66 millió évvel ezelőtti hosszú távú csökkenését, ami valószínűleg előkészítette a terepet a krétakor végi, nem őslénykori dinoszauruszok tömeges kihalását
– írja Fei Han, a Kínai Földtudományi Egyetem kutatója.
Állításaik ellenére a csapat joggal jegyzi meg, hogy a dinoszauruszok kihalása számos okból továbbra is vitatott, például „a fosszilis feljegyzésekben szereplő mintavételi torzítások, az alkalmazott analitikai megközelítések közötti különbségek és a dinoszaurusz-fosszíliák nagy pontosságú geokronológiai datálásának ritkasága miatt".
Munkájuk során Han és munkatársai számos technikát alkalmaztak a megkövesedett tojáshéjakat burkoló kőzetminták ezreinek rétegződéséhez, e minták korának megbecsléséhez, és ezen adatokból pedig egy 100 000 évet felölelő idővonalat építettek fel.
A három dinoszaurusztojásból azonosított „oospecies" (a dinoszauruszok fajkategóriája, amikor csak tojásokról beszélünk) közül kettő a fogatlan, papagájszerű dinoszauruszok egy csoportjától, az oviraptoroktól származott, a harmadik csoportot pedig a tojásrakó dinoszauruszok növényevő kacsacsőrű hadrosauridákként azonosították.
A kutatók által talált alacsony faji diverzitás egybevág a Shanyang-medencében szintén feltárt ősi dinoszauruszok csontvázmaradványaival, és összehasonlítható más dél- és kelet-kínai fosszilis lelőhelyekkel, valamint néhány észak-amerikai csontlelőhellyel, amelyek ugyanebben az időszakban szintén a dinoszauruszok csökkenő diverzitására utalnak.
Mindez a dinoszauruszok alacsony szintű változatosságára és általános csökkenésére utal globális szinten
– állítják a kutatók, akik szerint a csökkenés a globális éghajlati ingadozások és vulkánkitörések következménye lehetett.
Más tanulmányok – amelyek szintén azt sugallták, hogy a dinoszauruszok már jóval hamarabb a kihalás szélén tántorogtak – arra utaltak, hogy a dínók sokfélesége már 10 millió évvel azelőtt elkezdhetett csökkenni, hogy a meteorit a Földbe csapódott.
Korábbi vizsgálatok azonban mást állapítottak meg. Egy nemrégiben készült, messzemenő elemzés, amely a dinoszauruszok fajfejlődését – az új fajok megjelenésének ütemét – szimulálta, azt találta, hogy a dinoszauruszok kevesebb mint 20 százaléka volt végzetes hanyatlásban az aszteroida becsapódása előtt, míg más fajok virágoztak.
Han és munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy ezeket az ellentmondásos értelmezéseket csak úgy lehet feloldani, ha még több fosszíliát találnak, mintát vesznek és elemezik azokat, valamint ha a kihalási minták jobb megértése érdekében a világ minden tájáról származó fosszíliákból származó meglévő adatokat integrálják.
Forrás: Science Alert
