Csillagászok megtalálták a Naprendszer legtisztább csillagát – hozzánk közel
A világegyetem születésekor, mintegy 13,8 milliárd évvel ezelőtt az ősrobbanás csupán két elemet hozott létre: hidrogént és héliumot – valamint nyomokban lítiumot és néhány könnyű izotópot. Minden más, a világegyetemet alkotó nehezebb elem csak később keletkezett a csillagok belsejében, ütközéseik során vagy más kozmikus folyamatok révén.
A csillagászok ezeket a nehezebb elemeket összefoglalóan fémeknek nevezik. Egy csillag életkora pedig többnyire meghatározható a „fémessége” alapján: minél kevesebb nehéz elemet tartalmaz, annál idősebb. A Nap például viszonylag fiatalnak számít – mindössze ötmilliárd éves –, fémessége magas.
Az első generációs csillagok, amelyek kizárólag hidrogénből és héliumból álltak, már rég elpusztultak. Ezek a hatalmas, rövid életű égitestek szupernóvaként robbantak fel, és fémekkel szennyezték be a környezetüket, létrehozva az újabb csillaggenerációkat. Az ő nyomaikat ma a második generációs, alacsony fémességű csillagok őrzik – és most a kutatók egy minden eddiginél tisztább égitestet találtak, írja a ScienceAlert.
A nemrégiben felfedezett csillag neve SDSS J0715-7334, és a Nagy Magellán-felhőben található. Az elemzések szerint annyira kevés nehéz elemet tartalmaz, hogy még a legtávolabbi, ősi galaxisok is tízszer fémesebbek nála. A kutatók szerint ez a csillag lehet a legtisztább, legősibb állapotú égitest, amit valaha észleltek.
Különös, hogy az SDSS J0715-7334 rendkívül kevés szenet tartalmaz – ez kifejezetten meglepő, hiszen a nagy tömegű csillagok általában bőségesen termelnek szenet, nitrogént és oxigént. A kutatók szerint ez a hiány arra utal, hogy a csillag egy olyan porban gazdag környezetben alakult ki, ahol az anyag gyorsan lehűlt.
A mozgási adatok alapján a csillag nem egy idegen galaxisból származó vándor, hanem a Nagy Magellán-felhőben keletkezett. Ez egyben azt is jelenti, hogy valószínűleg több hasonlóan ősi, érintetlen csillag rejtőzik a galaktikus szomszédságunkban. Ha ez igaz, akkor a kutatók mostantól nemcsak a távoli, ősi galaxisokban, hanem a közvetlen közelünkben is tanulmányozhatják az univerzum legkorábbi korszakát.