Csillagászok először bukkantak az élet összetevőire a Tejútrendszeren túl
Csillagászoknak először sikerült a Tejútrendszeren kívül az élethez köthető szerves molekulákat kimutatniuk, jég formájában. A felfedezés egy fiatal csillag körül, a Nagy Magellán-felhőben született, és alapjaiban változtathatja meg azt, amit eddig gondoltunk az élet eredetéről a világegyetemben.
A Marta Sewiło, a NASA Goddard Űrközpont és a Marylandi Egyetem asztrofizikusa által vezetett kutatás során olyan összetett szerves vegyületeket (COM – complex organic molecules) azonosítottak jégbe zárva, mint az etanol, az acetaldehid és a metil-formiát. A ScienceAlert beszámolója szerint ezek közül egyiket sem figyelték meg korábban ilyen formában a Tejútrendszeren kívül. Emellett a kutatók ecetsavat is találtak, amelyet eddig még soha, a világegyetem egyetlen pontján sem sikerült egyértelműen kimutatni fagyott állapotban.
Sewiło szerint ez a felfedezés jelentős előrelépést jelent annak megértésében, hogyan alakul ki az összetett kémia az univerzumban, és új kutatási lehetőségeket nyit annak feltárására, miként jöhetett létre az élet. Az ilyen molekulák azért különösen fontosak, mert ezek jelentik az élet alapját képező vegyületek – például aminosavak, cukrok és nukleobázisok – kémiai előfutárait. A felfedezés tehát azt sugallja, hogy a prebiotikus kémia építőkövei már a Föld születése előtt is jelen lehettek az űrben.
A Nagy Magellán-felhő környezete jelentősen eltér a Tejútrendszerétől: kevesebb benne az oxigén, a szén és a szilícium, és a csillagképződés is intenzívebb, ami erős ultraibolya sugárzást eredményez. Ennek ellenére a kutatók kimutatták, hogy az élet építőelemei még ilyen mostoha körülmények között is kialakulhatnak.
A felfedezés középpontjában egy ST6 nevű, fiatal csillag áll, mintegy 160 000 fényévre a Földtől. A James Webb Űrteleszkóp (JWST) középinfravörös érzékelőjével a kutatók az ST6 körül keringő jeges porból kibocsátott fényt elemezték, és spektrális lenyomatok alapján azonosították a molekulákat.
A kutatócsoport következő célja, hogy a Nagy Magellán-felhő több fiatal csillagát is megvizsgálja, hogy kiderüljön, az ST6 körüli eset egyedi, vagy a galaxisra jellemző jelenségről van szó. Sewiło elmondása szerint jelenleg csak egyetlen forrással rendelkeznek a Nagy Magellán-felhőből, és mindössze néggyel a Tejútrendszerből, így ahhoz, hogy megerősítsék az eredményeiket, sokkal több mintára lesz szükségük.
Egy másik érdekes feltételezés arra utal, hogy a Tejútrendszer további érdekességeket is rejteget: nemrég írtunk arról, hogy a NASA egyik tudósa, Robin Corbet szerint nem elrugaszkodott az az elképzelés, miszerint idegen civilizációkkal lehet tele galaxisunk. Szerinte ők is hasonló technikai korlátokkal küzdenek, akárcsak az emberek, így érthető, miért nem találtak még ránk.
Olvasd el ezt is!