Szó szerint arany nő a lappföldi fákon

A biomineralizációnak nevezett folyamat során apró mennyiségű fémionok vándorolnak a talajból a növény szöveteibe, ahol kémiai és mikrobiológiai reakciók hatására szilárd formát ölthetnek. Ez nem teljesen új jelenség: Ausztráliában például már korábban is megfigyelték, hogy egyes eukaliptuszfák mélyre nyúló gyökereik révén mikroszkopikus aranyrészecskéket halmoznak fel leveleikben.

A Finnországi Oului Egyetem kutatói 23 lucfenyőről gyűjtöttek 138 tűlevelet az Európa legnagyobb aranybányája, a Kittilä közelében fekvő erdőkből. A minták közül négy esetben sikerült kimutatni arany-nanorészecskéket, amelyek bakteriális biofilmek közé ágyazódtak be. A kutatók DNS-vizsgálatai alapján ezekben az aranyban gazdag tűlevelekben különösen sok Cutibacterium, Corynebacterium és P3OB-42 típusú baktérium fordult elő – ezek valószínűleg kulcsszerepet játszanak a folyamatban.

A tanulmány vezetője, Dr. Kaisa Lehosmaa szerint a fák belsejében élő mikrobák képesek átalakítani a víz által szállított, oldott aranyionokat szilárd nanorészecskékké, amelyek aztán a tűlevelekben rakódnak le. Bár ezek a részecskék mindössze néhány nanométeresek – vagyis szabad szemmel láthatatlanok és önmagukban értéktelenek –, a jelenség mégis rendkívül ígéretes.

A kutatók szerint a baktériumok és a növények együttműködése a jövőben segíthet a rejtett aranylelőhelyek feltérképezésében. Már 2019-ben is hasonló módszer vezetett sikerre: egy ausztrál kutatócég a fák leveleit vizsgálva fedezett fel egy föld alatti aranytartalékot, írja az IFLScience.