klón juhok
Shutterstock

Egyre népszerűbb az állatklónozás,  pedig vannak veszélyei

Egyre népszerűbb az Egyesült Államokban az állatklónozás. Nem olcsó mulatság: mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki életre kívánja kelteni elhunyt kedvencének pontos mását.

Egy New York-i rendőr szolgálati helyére még 2006-ban besétált egy apró, loncsos szőrű kutya. John Mendola magához vette, és annyira megszerette, hogy tíz évvel később, amikor a kutya rákos lett, már nem tudta elképzelni az életét nélküle

– idézi a BBC-t a Haszon. .

Mendola a kutya betegsége után a Viagen nevű texasi céghez fordult, amely az egyetlen vállalat az Egyesült Államokban, ami kutyák és macskák klónozásával foglalkozik. Szövetmintát vettek az állaton, majd két klónkutya is született a négylábú béranyától.

A kiskutyák genetikai szempontból azonosak voltak az addigra már elhunyt kedvenccel.

Borsos ár 

A fentebb említett szolgáltatás 50 ezer dollárjába azaz nagyjából 17 millió forintba került. De a Viagennél macskák és lovak klónozását is vállalják, előbbit 30 ezer (10 millió forint), utóbbit 85 ezer dollárért (27 millió forint).

Ugyan a klónoztatás kifejezetten drága dolog, a cégnél 2015 óta mégis több száz klónozást végeztek.

Ebből egyébként több technika létezik. Általában sejtmagot vesznek ki az állatból, majd ezt egy olyan donorpetébe juttatják, amelyből a genetikai anyagot kivonták. Laboratórium körülmények között kifejlődik belőle egy embrió, amelyet béranya méhébe ültetnek, aki kihordja és világra hozza az állatot.

A klónozásra szánt állat genetikai anyaga szinte a végtelenségig megőrizhető, mert az embriókat nagyon alacsony hőfokon tárolják.

Egypetéjű ikertestvérek 

A klón tulajdonképpen az eredetinek az egypetéjű ikertestvére, amelyet évek, évtizedek, vagy akár évszázadok választanak el a gazdaállattól

– mondta Blake Russall, a Viagen vezetője.

Az állatvédő szervezeteknek viszont komoly aggodalmaik vannak a klónozással kapcsolatban: több tanulmányból kiderül, hogy a klónok hajlamosabbak a különböző betegségekre.

Emellett a klónok közül sok nem egészségesen jön a világra. A Columbia Egyetem 2018-as kutatása szerint a klónozás átlagos sikermutatója 20 százalékos. Ez azt jelenti, hogy számtalan béranyát kell használni a többszöri próbálkozás során.

Penny Hawkins brit szakértő szerint egy klón soha nem lesz az eredeti pontos mása, különösen a természetét illetően.

Egy állat annál sokrétűbb, hogy egy DNS-sel leírható lenne. Ráadásul elkerülhetetlen, hogy az új állatnak másfajta élettapasztalatai lesznek, ami hatni fog a személyiségére.

Ezt egyébként a Viagennél is elismerik: szerintük egy állat viselkedésének 25 százalékát a nevelés és a vele való foglalkozás alakítja ki.

A figyelmetekbe ajánljuk