Csaknem két évszázad után újra óriásteknősök élnek Floreana szigetén
Több mint 180 év után ismét óriásteknősök járják a Galápagoshoz tartozó Floreana vulkanikus lejtőit. A Floreana-óriásteknős (Chelonoidis niger niger) alfaj az 1840-es évekre tűnt el, miután a 19. századi bálnavadászok ezrével hurcolták el az állatokat élő élelemként hajóik fedélzetére. Most 158 fiatal példány térhetett vissza ősei szigetére egy tudományosan megalapozott, évekig tartó visszatenyésztési program eredményeként.
A fordulat 2008-ban kezdődött, amikor az Isabela-sziget északi részén, a Wolf-vulkán térségében élő teknősök között olyan egyedeket azonosítottak, amelyek részben a floreanai populáció leszármazottai voltak. Bár többségük kupolás páncéllal rendelkezett, néhány példány nyeregszerű formát mutatott, ami az egykori floreanai alfaj jellegzetessége.
A felfedezés nyomán 2017-ben indult el a fogságban zajló „back breeding” program: 23, genetikailag legközelebb álló hibrid egyedet választottak ki, hogy utódaik minél inkább megközelítsék az eredeti állomány genetikai mintázatát. 2025-re több mint 600 fióka született, közülük több száz elérte a visszatelepítéshez szükséges méretet. A most szabadon engedett 158 fiatal az első hullám része; a kifejlett hímek testhossza elérheti az 1,5 métert. Ironikus módon a faj genetikai öröksége részben épp a bálnavadászok miatt maradhatott fenn, akik élő teknősöket raktak ki más szigeteken tartalékként, vagy a rakomány egy részét a tengerbe dobták.
Floreana – a szigetcsoport hatodik legnagyobb tagja – egykor különleges, csak itt élő fajoknak adott otthont, írja a The Guardian. A 19. századtól érkező hajósok és telepesek azonban invazív állatokat, köztük patkányokat és elvadult macskákat hurcoltak be, amelyek súlyosan megtizedelték az őshonos élővilágot. Amikor Charles Darwin 1835-ben a szigetre érkezett, az óriásteknős-populáció már a végső hanyatlás szakaszában volt.
A mostani visszatelepítés a Floreana Ecological Restoration Project keretében valósult meg, a Galápagos Nemzeti Park Igazgatósága és több természetvédelmi szervezet együttműködésében, a sziget mintegy 160 lakosával közösen. A 2023-ban indult invazívfaj-mentesítési program teremtette meg a feltételeket a teknősök visszatéréséhez; a patkányok számának drasztikus csökkenése már a mezőgazdasági hozamokban is érezhető javulást hozott.
Az eredmények ökológiai szinten is láthatók: újra észlelték a galápagosi vízityúkot, amelyet Darwin óta nem dokumentáltak a szigeten, és növekedésnek indult több földipinty-, gekkó-, gyík- és csigapopuláció. Az óriásteknősök kulcsfajnak számítanak. Rakan Zahawi, a Charles Darwin Foundation ügyvezető igazgatója így fogalmazott erről:
Olvasd el ezt is!