100 millió éves rejtélyt oldottak meg a kacsacsőrű emlősökkel kapcsolatban

A legtöbb emlősnél a nem meghatározását az X és Y kromoszómák szabályozzák, ahol az Y kromoszómán található SRY gén indítja el a hímnemű fejlődést – csakhogy a tojásrakó emlősöknél az SRY gén hiányzik. Már két évtizede tudjuk, hogy a kacsacsőrű emlős és a hangyászsün egészen más, összetett rendszerrel rendelkezik: több X és Y kromoszómájuk van, ám eddig fogalmuk sem volt a tudósoknak, hogy melyik gén irányítja náluk a nemi fejlődést.

A rejtély most végre megoldódni látszik. Az ausztrál kutatók új eredményeit a Genome Biology című szaklapban publikálták – a friss tanulmány szerint a kulcs az anti-Müllerian hormon (AMH) egy módosult változata, amely az Y kromoszómán található, és AMHY néven azonosították.

A vizsgálatok szerint a tojásrakó emlősöknél ez a hormon kulcsszerepet játszik a hím nemi szervek, különösen a herék kialakulásában. Ez különösen figyelemre méltó, mert az AMHY – szemben a többi emlősnél ismert nemi génekkel – nem közvetlenül befolyásolja a DNS-t, hanem sejtfelszíni receptorokon keresztül fejti ki hatását. Ilyen mechanizmust eddig csak halaknál és kétéltűeknél figyeltek meg, vagyis

A kutatás arra is rámutat, hogy ez a különleges genetikai mechanizmus több mint 100 millió évvel ezelőtt alakulhatott ki, a ma élő tojásrakó emlősök közös ősénél, és ez vezetett a különleges nemi kromoszómarendszer kialakulásához. Ezzel a felfedezéssel nemcsak egy biológiai rejtély oldódott meg, hanem új távlatok nyílnak meg az emlősök evolúciójának megértésében is, írja a Science Alert.