A tanulmányban a csoport Délkelet-Ázsiában, Latin-Amerikában, Afrikában és Kelet-Európában 37 millió hektárnyi, 1500 földterület átalakítását vizsgálták. Az eredmények szerint a földek megtisztítása és a mezőgazdasági termelés nagyjából 2,3 gigatonna szén-dioxid-kibocsátást eredményezett.
Ezt a drasztikus számot a töredékére lehetett volna csökkenteni – mintegy 0,8 gigatonnára –, ha az átalakítások során korlátozva lettek volna a földet művelők különböző szabályozásokkal és erdővédelmi rendeletekkel.
A tanulmány vezető szerzője, Chuan Liao professzor azonban kiemeli: a népességnövekedés miatt elkerülhetetlen a földek átalakítása élelmiszer-ellátási célokra, de a mezőgazdaság fejlesztése mellett minimalizálni kell a kibocsátást.
A fordulópont 2007-ben következett be, amikor az élelmiszerárak hirtelen megugrottak, és hatalmas lett a kereslet az élelmezés biztonságos növelésére. Ekkor a gazdag országok és a nagy multinacionális cégek rohamos felvásárlásba kezdtek a szegényebb országok földjein.
Ráadásul a földterületek egyre kevesebb kézben koncentrálódik:
a gazdaságok 1% -a a világ mezőgazdasági területeinek több mint 70% -át működteti.
Liao szerint egyensúlyt kell találni a mezőgazdasági fejlesztések és az alacsony szén-dioxid-kibocsátási értékek között a Föld érdekében.
Jól jelzi a bajt, hogy az ENSZ kimutatása szerint 2019-ben a teljes szén-dioxid-kibocsátás rekordmértékű, 59,1 gigatonna volt. A mezőgazdaság és az erdőirtás mindennek közel egynegyedéért felelős, ami nagyobb mértékű, mint a közlekedési szektoré.
(Reuters)
