Képzeljünk el egy világot, ahol a parkolóházakban nem kell automatát keresnünk, ha fizetni akarunk. Távozáskor egyszerűen kihajtunk, és automatikusan levonják az összeget. Egy ilyen világot álmodott meg a Rollet, és több mint 30 parkolóban már működik is a rendszer.
Ismerjük a problémát: behajtunk egy parkolóházba, ablak lehúz, megkapjuk a jegyet. Jó esetben nem felejtjük az autóban, és magunknál tartjuk, amíg végzünk. Majd keresünk egy automatát a labirintusban, amely a legritkább esetben fogad el kártyát, és papírpénzt csak nagy nehezen – de ennyi apró nincs nálunk.
Aztán, ha valamit elfelejtettünk és vissza kell mennünk az épületbe, akkor az egész kezdődik elölről, mert maximum 10 percünk van a kihajtásra. „Nem akarok egy olyan világban élni, ahol ez ennyire bonyolult. Mindegy, ki csinálja meg, én használni fogom" – mondja Andy Zhang, a társaság alapító vezérigazgatója.
De hogyan oldja meg mindezt a Rollet? Fizetési szintű autóazonosításal. Egy speciális kamera, melyet a startup telepít a helyszínre, „beolvassa" az autót, kihajtásnál pedig automatikusan levonja a parkolás (vagy tankolás, autómosás) összegét a regisztrált kártyáról.
Autóból bankkártya
„Bármilyen autóból tudunk egy nagy bankkártyát csinálni" – meséli tovább a működési elvet Andy. Ugyanezen az elven működhetne a tankolás is, bár itt még nincs mintaállomása a cégnek. Az alapító bevallása szerint saját magának is próbál időt spórolni mindezzel. (Szüksége is van rá, hiszen a két éve elindított saját vállalkozása mellett, ahogy ő fogalmaz: szoktam aludni, de nem jellemző.) „Van egy kedvenc benzinkutam, ahol nagyon sokszor belefutok egy vagy több »multipontos« nénibe, akik miatt lelassul a sor. Nincs is ezzel semmi baj, nem haragszom rájuk, de folyamatosan megy az idő. Úgy gondoltuk, hogy minderre a XXI. században nincs szükség. Amikor egy személyes tárggyal közlekedünk, akkor mindezt miért kell végigcsinálni?"
Nincs plusz díj az autósoknak
Ők fejlesztették le a hardverszettet, de dolgoznak más felismerőkkel is, ahol „csak" a programot, a háttérszolgáltatást nyújtják. Nincs kényelmi díj az autósoknak, azaz nem kell a parkolásért plusz díjat fizetnünk, ha használjuk a rendszert: az ő üzleti modelljükben az üzemeltetők fizetnek. Ez mindenkinek megéri, hisz' nemcsak kényelmi szolgáltatást tudnak nyújtani a partnereknek, hanem plusz adatokat is nyernek. Hosszú távon pedig, ha „mindenki" használni fogja a rendszert, egyszerűbb lesz az üzemeltetés. Nem kell külön embert fizetni, nem kell a sűrűn meghibásodó automatákat telepíteni, és papír alapú jegyre se lesz szükség. Azoknak az üzemeltetőknek éri meg, ahol nem az elsődleges profil a parkoltatás, csak egy plusz szolgáltatás.
Vállalkozónak született
Andy elárulja, hogy ez az első saját cége, de 15 éves kora óta vállalkozik. Gyerekként szerverhostingot csinált és weboldalakat készített, az egyetem alatt pedig magazint, amit később a WeLoveBudapest.hu-nak adott el. „Észrevettem, hogy az itt tanuló külföldi diákoknak nincs angol magazinjuk, én megcsináltam. Egy ingerszegény környezetbe csöppentek és szükségük volt hasznos információkra (orvos, szórakozás, vásárlás)." Mindezt a Corvinuson valósította meg, ahol közgazdászként végzett.
Az egyetem után a One Plus mobilszolgáltató alapító csapatába került, ahol ő volt a 0023-as munkatárs. Két év után, amikor Andy továbblépett, több mint ezren dolgoztak.
„Ekkor érett meg bennem a gondolat: vállalkozni úgy is lehet, hogy a saját ötletünket a nulláról megvalósítjuk, saját magunk építkezünk."
De mégsem kényszerből kezdte el, inkább azért, mert érdekelte a probléma, sőt csodálkozott, hogy pont ez nincs meg sehol az okosvárosok, okoseszközök világában.
Saját fejlesztés a „Móricka-rajzból"
„Én Móricka-rajznak nevezem azt a leírást, amit először papírra vetettem. Arra jutottam, hogy ha én egy hétvége alatt a limitált mérnöki képességeimmel meg tudom oldani, akkor ennek működnie kell." Andy itt nőtt fel Budapesten, aztán Kínába költözött az egyetem után. Alapvetően pihenni jött haza, de ez elég aktívra sikerült, mivel elkezdték építeni a Rolletet.
„Igazából nem a vállalkozásalapítás miatt jöttem vissza, hanem mert nagyon szeretem Magyarországot." Arra gyorsan rájöttek, hogy akkor van a rendszernek értelme, ha mindenhol elérhető. Ez ambíciózus cél, de továbbra is így képzelik el a jövőt. És olyan befektetőket kerestek, akik hittek ebben a vízióban. Persze ekkorra már készült egy prototípus, megérett az ötlet, és nem csak egy kósza gondolat volt. Felmérték a piacot, a sokadik próbálkozásra pénzt is szereztek, majd egy éven keresztül fejlesztettek és teszteltek. 2018. június 13-án el is tudtak indulni a Debreceni Reptéren. Egy év alatt pedig már 30 helyen üzemel a rendszer a fővárosban, Debrecenben, szezonálisan Siófokon és Győrben is. Azért nem volt minden mindig minden zökkenőmentes és rózsaszín.
„Olyan is történt, hogy szombat hajnali kettőkor az egyik gépünk nem szólt nekünk vissza. Kimentünk és megoldottuk, mielőtt bárki észrevette volna." Mostanra eljutottak oda, hogy egyetlen nap alatt telepíthető a rendszer. Tulajdonképpen egy kisebb dobozt képzeljünk el.
„A helyszínen nem javítunk, szerelünk, hanem azonnal cserélünk. A telepítés is sztenderdizált folyamat. Arra törekedtünk és törekszünk ma is, hogy a hardver legyen minél egyszerűbb és a szoftver a felhőben működjön. A szervert mi kezeljük, ezzel sem kell foglalkoznia a partnereknek és pont akkorát kapnak, amekkorára szükségük van, mindezért pedig havi díjat fizetnek. Ez az üzleti modell jól skálázható, a befektetőknek is megfelel. Idén kezdtük el fölmérni a külföldi piacot. Jövő héten a Web Summitra (a világ egyik legnagyobb technológiai konferenciája) megyünk Lisszabonba. Onnan sok felkérést kaptunk személyes találkozóra, de Európában és Ázsiában is sok potenciális partnerrel tárgyalunk."
Az autózás jövője
„Nagyon szeretek autózni, a »mechanikai empátiám« igen erős. A mobilitás jövőjében az autóknak van szerepük." Mindegy, hogy önvezető, belső égésű vagy elektromos, nem hisz abban a jövőben, amikor mindenki tömegközlekedést használ. De az fontos lesz, hogy a lehető leghatékonyabban kell majd A-ból B-be eljuttatni bárkit. „Azt gondolom, az első saját robotjaink az autóink lesznek, nem a Jatson családból ismert háztartási gépek. És ezeknek valahogy azonosítani kell magukat. Képzeljük el, hogy kitaláljuk: az oviba kell menni a gyermekért. Egy önvezető autót elküldünk, de az óvónőnek tudnia kell, hogy jó kocsiba száll be a gyermek és jó helyre megy majd. A kameráknál is egyszerűbb rendszerre lesz szükség, ezen már most dolgozunk. Minden új impulzust, innovációt megpróbálunk beleépíteni." Ez egy követendő vállalkozási modell: elindultak egy valós, jelenkori problémától és most próbálják meghaladni a korukat.
Mit javasolna Andy a két évvel ezelőtti önmagának? „Sosem lehetsz elég felkészült. Ha jót akarsz magadnak, akkor bele se kezdj, ha még jobbat, akkor korábban kellett volna. Húsz éve lett volna legjobb elültetni fákat, de a második legjobb időpont éppen most van."
