Saját hadseregük aknazárjába navigálva süllyedt el a hajó

Saját hadseregük aknazárjába navigálva süllyedt el a hajó

Cikksorozatunkban a világ öt különböző tájára utazunk, hogy alámerüljünk, egészen a tenger fenekéig, és feltárjuk az ott lapuló kincseket. Harmadik úti célunk az Adriai-tenger északi része, ahol az Osztrák–Magyar Monarchia zászlóshajójának szomorú süllyedésének járunk utána.


A Monarchia büszkesége

Alig valamivel a Titanic után, de nem a természetnek esett áldozatul az Osztrák–Magyar Monarchia egyik büszkesége, a korábbi bécsi kormányfőről elnevezett Baron Gautsch.

Az Adrián utasszállításra tervezett, csaknem 85 méter hosszú óriás jobbára Kotor (a korban a legnagyobb „magyar" kikötő) és Trieszt között szállítmányozta a nyaraló vendégeket a Dalmáciai Expresszvonal szolgálatában.

Ám az I. világháború a hadiflotta kötelékébe parancsolta. 1914 nyarán a Baron Gautsch négyszer is katonákat, fegyvereket, utánpótlást vitt a messzi támaszpontokra. A visszaúton a kényszerűen evakuált civilekkel navigált haza a lőporszagú frontközelből.

K\u00e9peslap a Baron Gautsch haj\u00f3r\u00f3l

Képeslap a Baron Gautsch hajóról

A tragédia éjszakája

Így volt ez azon év augusztus 13-a éjszakáján is. Fedélzetén 66 fős személyzettel és 240 civil utassal, akik közé ráadásul „hivatalból" nem számították be a 10 év alatti gyermekeket és a besorozott katonákat, utolsó kalandjára indult.

A kapitány a kabinjában az igazak álmát aludta, az elsőtiszt kedvenc első osztályú vendégeivel vacsorázott, a hajó irányítását a viszonylag tapasztalatlan másodtisztre bízták. Ő pedig nem vette figyelembe a figyelmeztető jelzéseket, és Brioni szigetének közvetlen közelében egyenesen a saját hadserege által pár nappal korábban telepített aknazár kellős közepébe navigálta a Baron Gautschot.

A slendrián Monarchia zászlóshajóján a mentőcsónak kevésnek bizonyult. Szemtanúk szerint a személyzet is inkább a maga megmentésén ügyködött. 127 ember vesztette életét a tragédiában. A túlélő kapitányt és elsőtisztet hadbíróság elé állították, ám a katonai cenzorok nem engedték, hogy ítéletük nyilvánosságra kerüljön.

Búvárok kedvenc merülési célpontja lett a hajóroncs

A helyszínt a húszas években az új jugoszláv haditengerészet titkos támadó manőverek gyakorlatozó terepévé tette. Végül a Baron Gautschot 1958-ban tárták föl.

Az Észak-Adria 28–40 méteres mélységében megbúvó roncsai ma már a búvárok kedvenc célpontjai. Keserves sorsa ellenére visszatért az idegenforgalom szolgálatába.

Szerző: Benda László

A figyelmetekbe ajánljuk