Egy új tanulmány szerint a Plútót körülvevő gázok mostanra eltűnnek, és jéggé alakulnak, ahogy a törpebolygó egyre távolabb sodródik a Naptól.
A Plútó légköre, amely már így is vékony, nagyrészt nitrogénből áll, egy kevés metánnal és szén-monoxiddal kiegészítve. Ahogy a hőmérséklet csökken a felszínen, úgy tűnik, hogy ez a nitrogén újra megfagy, ami a légkör elhalványulását okozza – írja a Science Alert.
Az értékelést az úgynevezett okkultáció segítségével végezték: a földi teleszkópok egy távoli csillagot használnak háttérvilágításként, hogy megnézzék, mi történik a Plútón. Ez egy kipróbált és bevált megfigyelési technika, amelyet széles körben alkalmaznak a csillagászatban.
A tudósok 1988 óta használják az okkultációkat a Plútó légkörében bekövetkező változások megfigyelésére. A 2015-ös New Horizons nevű űrszonda küldetése során kiváló képet kaptunk a sűrűségprofilról, ami összhangban van azzal, hogy a Plútó légkörének tömege évtizedenként megduplázódik, de a 2018-as megfigyeléseink nem mutatják, hogy ez a tendencia folytatódott volna 2015 óta
– mondja Eliot Young bolygókutató, a texasi Southwest Research Institute (SwRI) munkatársa.
A Plútó légköre a felszínen elpárolgott jégből jön létre, a hőmérsékletben bekövetkező kis változások jelentős eltéréseket eredményeznek a légkör ömlesztett sűrűségében. A legnagyobb ismert nitrogéngleccser a Sputnik Planitia, a Plútó felszínén látható szív alakú Tombaugh Regio terület nyugati részén.
A törpebolygó jelenleg 248 földi év alatt "tesz meg egy kört" a Nap körül, és egy ponton akár 30 csillagászati egységre (AU) is megközelíti azt - ez a Föld és a Nap közötti távolság 30-szorosa.
Ez a távolság azonban növekszik, így a Plútónak kevesebb napfény jut, és alacsonyabb a hőmérséklete. A légkör sűrűségének 2015-ben észlelt növekedése valószínűleg a termikus tehetetlenségnek köszönhető - a nitrogéngleccserekbe zárt maradék hőnek, amely késleltetve reagál a Plútó és a Nap közötti növekvő távolságra.
Ennek analógiája az, ahogyan a Nap felmelegíti a homokot a tengerparton. A napfény délben a legintenzívebb, de a homok a délután folyamán tovább szívja magába a hőt, így késő délután a legmelegebb
– mondja Leslie Young, a SwRI bolygókutatója.
