A klímaváltozás és és a földhasználat miatt egyre több folyó száradhat ki időszakosan.
Egy új tanulmány szerint a Föld folyóinak többsége évente legalább egy napra kiszárad. A montreali McGill Egyetem kutatócsoportja tanulmányozott, közel 64 millió kilométernyi folyót és patakot, és arra jutottak, hogy ezek 51-60 százaléka időszakosan megáll, vagy kiszárad – írta a Science Daily.
A Nature friss számában közölt tanulmány az első olyan, amely gyakorlati alapokon mérte fel a nem álladó folyók és patakok eloszlását a Földön. Az eredmények alapján el is készült az első térkép, amely a nem állandó folyókat és patakokat mutatja meg.
A tudósok szerint a térkép kulcsfontosságú alapinformációkkal szolgál a folyók vízhozamának szakaszosságát érintő jövőbeli változások értékeléséhez, a globális víz- és biokémiai körforgásban játszott szerepük meghatározásához és figyelemmel kíséréséhez. Értékelni kell jelentőségüket a fajok sokszínűségének fenntartásában is.
„Ezek a folyók víz- és táplálékforrást jelentenek sok embernek, a vízminőség fenntartásában is szerepet játszanak. Gyakran azonban rosszul bánnak velük, kihagyják őket a védelmi intézkedésekből"
– magyarázta Mathis Messager, a tanulmány vezető szerzője, a McGill Egyetem PhD-hallgatója.
Megállapították azt is, hogy a klíma és a földhasználat változása miatt a Föld folyóhálózatának egyre nagyobb hányada várhatóan szezonálisan kiszárad vagy megáll.
„Sok korábbi állandó folyó, köztük a legendás Nílus, az Indus vagy a Colorado az elmúlt 50 évben egyes szakaszain már időszakossá vált "
– közölte Bernhard Lehner, az egyetem geográfiaprofesszora.
Mint várható volt, leginkább a száraz vidékeken gyakoriak az időszakos folyók, de trópusi vidékeken, sőt az Északi-sarkvidéken is előfordul, ahol az év egy szakaszában befagynak a folyók.
Ahogy az MTI is megjegyezte, a Föld lakosainak több mint fele olyan helyen él, amelyek legközelebbi folyója időszakos.
