A kínai kormánynak van mitől tartania.
Minden idők egyik legkiterjedtebb és legnagyobb hatású személyesadat-betörése során a támadók közel 1 milliárd kínai állampolgár információit szerezték meg a sanghaji rendőrség adatbázisából, és mintegy 200 ezer dollárral próbálták megzsarolni az osztályt. De azt is tudni lehet, hogy a kínai rendőrség adatbázisát már jóval a hackerek támadása előtt védtelenül hagyták – számolt be róla a New York Times.
De ha az állam egyre nagyobb mennyiségű személyes adatot halmoz fel, miért védtelen szervereken tárolja azokat? Jó kérdés.
A fájlok neveket, telefonszámokat, hatósági azonosítószámokat és rendőrségi jelentéseket tartalmazott. A szakemberek megállapították, hogy maga az adatbázis biztonságos volt. Ám a kezelői műszerfal nyilvánosan hozzáférhetővé vált, így szinte bárki, aki alapvető technikai ismeretekkel rendelkezik, jelszó nélkül hozzáférhetett a privát információkhoz.
A jogsértés mértéke óriási, és ez az első ilyen méretű incidens, ami a kínai kormányt érte, amely hírhedt arról, hogy hatalmas mennyiségű adatot gyűjt, nemcsak saját állampolgárairól, hanem a világ minden tájáról.
A kínai hatóságok hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek a polgárokról, követve mozgásukat, átvizsgálva a közösségi médiában közzétett bejegyzéseiket, valamint rögzítve a DNS-üket és más biológiai markereiket.
A kínai polgárok az elmúlt években egyre nagyobb igényt támasztottak a magánélet és az adatok védelmére a vállalatokkal szemben. Ez a kiszivárogtatás, – ha széles körben szárnyra kap a hír az országban – valószínűleg felerősítené a lakosság ellenállását a magánadatok kormány általi gyűjtésével szemben is.
A kiszivárogtatásról szóló híreket azonban gyorsan cenzúrázták és eltávolították a kínai internetről és a közösségi médiaplatformokról, ami annak a jele, hogy a kormány felismerte a nyilvánvaló jogsértés súlyosságát.
