Új-Zéland azt javasolta, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében adóztassák meg a haszonállatok böfögéséből és vizeléséből származó üvegházhatású gázokat.
A világon elsőként bevezetett rendszer szerint a gazdáknak 2025-ig valamilyen formában fizetniük kell a mezőgazdasági kibocsátásokért. Fontos megjegyezni, hogy az ország károsanyag-kibocsátásának mintegy felét a mezőgazdaság teszi ki.
A gazdálkodók azonban gyorsan bírálták a tervet, és az egyik lobbicsoport szerint ez a húzás „kitépné a kisvárosi Új-Zéland beleit".
Jacinda Ardern miniszterelnök szerint a javasolt adóból befolyó pénzt visszaforgatják az ágazatba, hogy új technológiákat, kutatásokat és ösztönző kifizetéseket finanszírozzanak a gazdáknak.
Az új-zélandi gazdák a világon elsőként csökkentik a mezőgazdasági kibocsátást, és ezzel a legnagyobb exportpiacunkat versenyelőnyhöz juttatják egy olyan világban, amely egyre inkább igényes az élelmiszerek eredetére
– mondta a miniszterelnök az újságíróknak, miközben egy wairarapai farmról jelentette be a javaslatokat.
Az árképzésről még nem született döntés, de a kormány szerint a gazdáknak az éghajlatbarát termékekért magasabb árat kell felszámítaniuk, hogy fedezni tudják az illeték költségeit.
Egyes gazdák azonban elítélték a terveket, mondván, hogy azok sokukat arra késztethetik, hogy eladják a termelést.
A Federated Farmers nemzeti elnöke, Andrew Hoggard szerint a terv „kitépi a kisvárosi Új-Zéland beleit", és a farmok teljesen tönkre fognak menni.
Hozzátette, hogy a szervezetet „mélységesen elkeserítette" a kormány gazdákkal való kapcsolattartási hozzáállása az alternatív javaslatok vizsgálata során.
Egyesek azzal is érveltek, hogy a tervek valójában növelhetik a kibocsátást, ha az élelmiszertermelés a kevésbé hatékony gazdálkodási módszerekkel rendelkező országokba kerül.
2019-ben a légkörben a metán mennyisége rekordszintet ért el, mintegy két és félszeresét az iparosodás előtti korszakban mért értéknek.
Forrás: BBC
