A forint története: 5 érdekesség a 79 éve bevezetett fizetőeszközről

A második világháború utáni Magyarországon elképesztő méreteket öltött az infláció: az embereknek gyakran bőröndnyi pénzzel kellett boltba menniük, és egy kiló kenyér ára néhány nap alatt a százezerszeresére nőtt. A pengő értéke teljesen elszállt, így radikális lépésre volt szükség. 1946. augusztus 1-jén vezették be az új pénznemet, a forintot. A hivatalos váltáskor 1 forint 400 000 kvadrillió pengőt ért – ez 29 darab nullát jelent. Ez a váltás nemcsak a gazdaság stabilizálását, hanem a lakosság bizalmának visszaszerzését is szolgálta.

A forint szó a középkori firenzei aranypénz, a fiorino d’oro nevéből ered. Ezt a valutát először a 13. században verték Firenzében, és mivel kiváló minőségű aranyból készült, hamar elterjedt Európa-szerte. A magyar történelemben már Károly Róbert is használt forintot – igaz, akkor még aranyérmeként. Amikor 1946-ban új nevet kerestek az összeomló pengő utódjának, nem véletlenül nyúltak egy olyan elnevezéshez, amely történelmi, bizalomgerjesztő, és külföldön is jól hangzik.

A forint bevezetése után nem sokkal, 1947-ben került forgalomba az a 100 forintos bankjegy, amelyen Kossuth Lajos portréja szerepelt. Ez a papírpénz igazi történelmi kuriózumnak számít, nemcsak a rajta látható alak miatt, hanem azért is, mert négy különböző korszakban, négy különböző állami címerrel nyomtatták újra és újra.

Ez az egyetlen magyar bankjegy, amely négy különböző politikai rendszer lenyomatát is őrzi, miközben a főalak – Kossuth – végig változatlan maradt. A hátoldalán Lotz Károly Menekülés a vihar elől című festményének részlete látható. A bankjegyet végül 1998. december 31-én vonták ki a forgalomból, de máig az egyik legismertebb és legikonikusabb papírpénzünk maradt.

Bár a forintot csak augusztus 1-jén vezették be, a tervezés és a nyomtatás már hónapokkal korábban elindult – teljes titoktartás mellett. Az állam félt attól, hogy a hírek idő előtt kiszivárognak, ami pánikot kelthetett volna. A pénzek egy részét már májusban kinyomtatták, de még senki sem tudta, mikor kerül sor a bevezetésükre. A készpénz-szállítmányokat katonai védelem mellett vitték a bankokba, és az új valutáról csak az utolsó napokban tájékoztatták a lakosságot. Ez a szervezett titoktartás kulcsfontosságú volt a reform sikeréhez.

Nem minden forint ér ugyanannyit – legalábbis a gyűjtők világában biztosan nem. Egyes forgalomból kivont, hibásan nyomott vagy különleges évfordulóra kiadott érmék elképesztő összegekért cserélnek gazdát. Például az 1996-os ezüst 200 forintos, amelyet a forint 50 éves évfordulójára adtak ki, ma akár 30–50 ezer forintot is érhet. Ennél is ritkább az 1971-es 5 forintos próbaérme, amelyből csupán néhány darab készült – ezek egyes aukciókon több százezer forintért keltek el.