A fentebb említett lecsatlakozás joga azt jelenti, hogy a munkavállalók a munkaidőn kívül negatív következmények nélkül figyelmen kívül hagyhatnak minden munkával kapcsolatos e-mailt, SMS-t, telefonhívást, és távol maradhatnak az elektronikus munkahelyi hálózatoktól – derül ki a kutatásról is beszámoló Haszon cikkéből.
Mindez már az Európai Parlamentben is felmerült: a világjárvány kezdete óta egyre többen dolgoznak digitális környezetben, egyre többen otthonról. Ők az elektronikus eszközeiken szinte állandóan elérhetőek, ami kedvezőtlenül hat a munka-magánélet egyensúlyára.
A nagyobb elvárások és a több munkaidő pedig mentális problémákhoz, például szorongáshoz, depresszióhoz, kiégéshez vezetnek.
A tervezet támogatói úgy vélik, mindenkinek joga van a lecsatlakozáshoz, ugyanis senkitől sem várható el, hogy munkaidőn túl is a munkájával foglalkozzon, történjen az bármilyen formában vagy kommunikációs csatornán keresztül – írja a lap.
Az Ipsos felméréséből kiderült: 10-ből hat egyesült királyságbeli munkavállaló támogatja, 34 százalékuk pedig erősen támogatja, hogy törvénybe iktassák a lecsatlakozás jogát. A válaszadók több mint fele elfogadhatatlannak tartja, hogy a munkaadója szabadidejében is keresse.
Az Ipsos kutatásából még ezek derültek ki:
- a válaszadók kétharmada nyilatkozott úgy, hogy a munkaidején kívül is foglalkozik munkahelyi feladatok, problémák megoldásával
- 40 százalékuk válaszol a megkeresésekre, míg 34 százalékuk proaktívan kommunikációt kezdeményez munkatársaival
- csupán 30 százalékuk tudja teljesen elvágni magát munkahelyétől szabadidejében
- azok a munkavállalók, akik éves fizetése meghaladja az 55 ezer fontot, nagyobb valószínűséggel nézegetik a kommunikációs csatornákat és válaszolnak a megkeresésekre munkaidejükön kívül
- leginkább a fiatalok tartják elfogadhatónak, ha a főnökük munkaidőn kívül is keresi őket
- a 16-34 éves válaszadók 56 százaléka úgy véli, vezetője joggal várja el, hogy szabadidejében is ellenőrizze e-mailjeit, telefonját stb..
- a 35-75 évesek között ez az arány 34 százalék volt
- a résztvevők 11 százaléka egyenes ellenzi a lecsatlakozás jogának törvénybe iktatását
Az viszont kifejezetten érdekes, hogy ha választaniuk kellene a rugalmas munkavégzés és a lecsatlakozás joga között, 68-32 % arányban inkább a rugalmasságot választanák a dolgozók.
Egyébként egyes országokban már létezik hasonló: Belgium nemrég egy olyan jogszabályt vezetett be, amely megtiltja civil szférában működő vállalatok vezetőit, hogy kapcsolatba lépjenek alkalmazottjaikkal munkaidőn kívül. Ez alól kivételt képeznek a vészhelyzetek és az egyéb „kivételes” esetek.
