Begyűjtöttük a napot

Az Európai Parlament döntése alapján 2020-tól már csak alacsony energiaigényű házak épülhetnek az unió területén. Ez elsősorban az építőanyagokkal, a szigeteléssel és a megújuló energiaforrások használatával érhető el. Noha a szabályozás megdrágítja az építkezéseket, a fenntarthatóság mindenki közös érdeke, ráadásul megfelelő tervezéssel a házak akár a vizet, az áramot, a teljes hűtés-fűtést és a levegőztetést is kitermelhetik.

Az energiaigény csökkentésének alappillérei a napenergia hasznosítására alkalmas szerkezetek: a napkollektorok és napelemek sokáig luxusberuházásnak számítottak, mára azonban számos elérhető és praktikus formában hozzáférhetők. Az újabb termékek már nem a tetőre szerelhetők, hanem ők maguk a „tetőcserepek". Ilyen például a magyar Terrán Generon napelemes tetőcserepe – amelyen a napcellákat a cserepek felületére integrálták, így megjelenésében is hasonlít egy hagyományos tetőre –, de többek között Elon Musk sem szeretett volna kimaradni a fejlesztésből, így a Tesla is előrukkolt a Solar Roof elnevezésű napelemes üvegcserepével.

Erdőt építünk a városokba

Nagyvárosok sokemeletes társasházai közt egy ideje már hódít a függőleges erdő: a leghíresebb, milánói projektben a Bosco Verticale 110, illetve 76 méter magas toronyépületeire összesen egyhektárnyi zöldet telepítettek. 480 nagyobb növésű, 250 kisebb méretű fa, 5000 cserje és 11 000 évelő növény biztosítja a megfelelő páratartalmat, a biodiverzitást, a légszennyezés csökkentését, illetve játszik szerepet az épületek hűtésében és fűtésében.

Minden környezettudatos és önfenntartó projektben nagy szerepet játszanak a növények: az árnyékolástól az élő bútorokon át az egészséges páratartalom megteremtésig a flóra kihagyhatatlan eleme a tervezésnek, a vertikális erdők koncepciója azonban az ember, a természet és az épületek olyan magas szintű szimbiózisát teszi lehetővé, mely új távlatokat nyit a jövő urbanizációja előtt.