A Live Science beszámolója szerint sok ezer tengeri gerinctelen, másnéven tüskésbőrű élőlény maradványait rejtheti a kövület, amelyek különböző életciklusban konzerválódtak.
A tudósok megállapítása szerint az élőlények vesztét nagy valószínűséggel egy természeti katasztrófa okozta, például egy iszaplavina, amelyet egy földrengés okozott, körülbelül 167 millió évvel ezelőtt.
Egy amatőr kövületvadász, Neville Hollingworth feleségével együtt fedezte fel az ősi maradványokat.
Egyfajta jura kori Pompejivel van dolgunk– mondta.
„Az üledékbe nyomódtak, és élve eltemetődtek" – ezt már Tim Ewin, a Londoni Természettudományi Múzeum paleontológusa állapította meg, aki szerint az „áldozatok" a karjaikat behúzva próbálták menteni magukat.
A körülbelül 200 millió évvel ezelőtti triász-jura kihalási események okán számtalan faj kihalt, emellett a tengeri ökoszisztéma brutálisan átalakult. Ezután a tüskésbőrűek a már megszűnt fajok helyett nagy sebeséggel igyekeztek betölteni a kihalás miatt keletkezett űrt. Többek között idetartoznak a tengeriuborkák és a tengericsillagok.
A szakértők megállapítása szerint abban az időben Cotswolds térségében a tenger hőmérséklete egészen meleg volt és körülbelül 20-40 méter mély lehetett. A mai szemmel furcsának tűnhet, de ez a terület „annak idején" Észak-Afrikához volt közelebb, de később lemeztektronika okán messzebre vándorolt.
A kutatók bíznak benne, hogy a maradványok vizsgálata után jóval több információval fognak rendelkezni a tüskésbőrűekről. A leletekből a korszak klímáját is jobban megérthetik, mivel fa-és pollenfosszíliákat is rejt magában a rég elfeledett fosszilis temető.
