Bécs egyik negyedében régészeti ásatások folynak egy időszámításunk előtt 2400 körül lakott újkőkorszaki település feltárása miatt. Itt találtak a szakértők két gömbölyű, elszenesedett dologra, amiről kiderült, hogy egy vadalma maradványai. Nem is akármilyen vadalmáról van szó, mivel Bécs legrégibb, négyezer éves almájára bukkantak rá.
A gyümölcsöt valószínűleg szándékosan hozták be a környező erdőkből a településre, ahol a télre gyűjtötték őket az emberek. A vadalmák akkoriban fontos vitaminforrást jelentett a téli hónapokban, és kedvelt gyümölcs volt a kőkorszakban. A most feltárt leletet valószínűleg egy asztalon megszáríthatták, de eközben a tűzbe eshetett, így egy szemétgödörbe dobták. Most több ezer év után pedig rátaláltak.
Damals nach dem Dorren in den Abfall gewandert: Das ist ältester Apfel Wiens https://t.co/V7YFPX3Ux3 https://t.co/rSppYumtmH— Kronen Zeitung (@Kronen Zeitung) 1605085200
Az alma bemutatásának időpontja nem véletlen: a november második péntekén ünnepelt almák napja alkalmából mutatta be a bécsi régészeti intézet és a bécsi Agrártudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur Wien – Boku).
„Az almát elfelezték, és nyilvánvalóan megaszalták. Svájcban találtunk már hasonló leleteket, amit háncsra akasztottak fel, és levegőn szárított aszalt gyümölcsként raktároztak el"
– mondta Marianne Kohler-Schneider, a Boku archeobotanikusa.
A feltáráson a régészek találtak még különböző elszenesedett gabonamagvakat és állati csontokat. Valószínűleg a település fő foglalkozása a textilkészítés volt, és különböző kulturális és gazdasági kapcsolatokat is kialakítottak a Kárpát-medencében, amiről kerámialeletek is árulkodnak.
És ami meglepetés: gyümölcstermesztést nem folytattak a lakók, hiába a most talált vadalma. A feltárt gyümölcs valószínűleg egy európai vadalma, és a termesztett almák csupán évezredekkel később jelentek meg Közép-Európában.
(Krone)
