A Magyar Költészet Napját csaknem 60 éve ünnepeljük, szovjet mintára.


57 éve, 1964-ben kezdték el ünnepelni a Magyar Költészet Napját, április 11-én, József Attila születésnapja miatt. A nagy költőnk ma 116 éve született Ferencvárosban. Tragikus halála pedig 1937-ben következett be, a balatonszárszói vasútállomáson.

A költészet napját szovjet mintára vettük át. A Szovjetunióban ugyanis 1955-ben ünnepelték először a költészet napját, Sztálin halála után nem sokkal. A politikai hatalmi harcok miatt küldtek ki néhány kortárs költőt szavalni, majd antalógiát is adtak ki az alkalomból. 1963-ra kinőtte magát a rendezvény, Moszkvában tizenkétezren gyűltek össze a nagy napon a sportcsarnokban.

Magyarországon 1956-ban volt az első ünnepség, a nyári ünnepi könyvhéten, ám csak 1964-től ünnepeljük április 11-én. 1964 április 10-én a Magyar Írók Szövetsége tartott ünnepséget az Egyetemi Színpadon. Ezen részt vett többek között Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Zelk Zoltán, Devecseri Gábor, Kassák Lajos. Juhász Ferenc, Benjámin László, Illyés Gyula, Hidas Antal és Weöres Sándor pedig verset küldött. Ebben az évben jelent meg először a Szép versek antológia, melyet a mai napig kiadnak.

A szocialista világban József Attila méltán képviselte ezt a napot, mivel baloldali, népi demokratikus költőikonná vált. 1964-ben, az ünnepség eseményeinek részeként nyitották meg a József Attila Emlékszobát a ferencvárosi Gát utca 3.-ban. Még mindig működik a Petőfi Irodalmi Múzeum által létrehozott kiállítóhely.

1980-ban már nagyon kevéssé kapcsolódott az ünnep a munkásmozgalmakhoz, a rendszerváltás után pedig teljesen politikamentessé vált. A 2021-es Magyar Költészet Napját online ünnepeljük, többek között a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül.


A figyelmetekbe ajánljuk