Lyle és Erik Menendez 1994-ben bírósági tárgyalásuk alatt
Lyle és Erik Menendez nevéhez fűződik az Egyesült Államok történetének egyik legellentmondásosabb bírósági ügye. Bár vétkük talán az egyik legsúlyosabb emberi cselekedet elkövetése volt, akadnak, akik ma már az ő pártjukat fogják.

A testvérpár ugyanis kivégezte saját szüleit, tettükre adott magyarázatul pedig egy olyan indok áll, amelyet a mai társadalom már más szemszögből vizsgál. A közösségi média ismét felkapta a történetüket, és rettentően sokan kérik a bíróságot, hogy tárgyalják újra a páros esetét. Cikkünkben összefoglaljuk azokat az eseményeket, amelyek fontosak az üggyel kapcsolatban.


A segélyhívás

„Valaki megölte a szüleimet! Azonnal jöjjenek ki, kérem! Valaki megölte a szüleimet!"

– szólalt meg egy sírástól és félelemtől elcsukló ember hangja a rendőrségi a telefonban 1989 augusztus 20-én, késő este.

Az akkor még csak 21 éves Lyle Menendez ejtette meg a segélykérő hívást, miután hazaértek öccsével esti programjukról. A család hatalmas villájának a nappalijában egy vérfürdőhöz hasonlítható mészárlás helyszíne fogadta a rendőröket.

Az édesapát a kanapén ülve érte a halál, hátulról lőtték tarkón. Ugyan már az első lövés végzetes volt, ezek után még hét követte azt. Az édesanya valószínűleg megpróbált menekülni, de a vértócsán valószínűleg megcsúszott, így őt a földön heverve találták.

A két huszonéves fiú a ház kertjének gyepén térdelve, zokogva várták a rendőrséget.

A gyilkosság után

Jose Menendez a filmiparban tevékenykedett, így a rendőrség joggal gondolt arra, hogy valamelyik ellenlábasa követhette el a maffia merényletekre emlékeztető kivégzést.

A nyomozás megkezdését követően elterelődött a figyelem a testvérpárról, akik gyász helyett inkább fényűző életmódba fogtak. Autót vásároltak, bulik és rendezvények rendszeres látogatói lettek, és úgy szórták az örökségüket, mintha misem történt volna.

Fél év után ez a nyomozóknak is szemet szúrt, így inkább rájuk kezdtek összpontosítani. Erik Menendez a pszichológusának végül elárulta nagy titkát, miszerint ő és bátyja felelősek szüleik haláláért, és a telefonhívás, valamint az alibijük, mind egy megrendezett terv része volt. A pszichológus barátnője osztotta meg végül a hatóságokkal a fejleményeket.

Mivel páciensek magánszféráját titoktartással védik a foglalkozásokon, így kétséges volt, hogy a hangszalagokra rögzített vallomás helyt áll-e a bíróságon, mint bizonyíték. Végül a három felvételből kettőt fogadtak el.

A karrierjében sikeres családapa mindenképpen egy gazdag és jómódú dinasztiát akart létrehozni, ahol fiai tovább vihetik a nevét. Mindezért gyermekeit a legjobb iskolákba járatta, és mivel mindkettő érdeklődést és tehetséget mutatott a tenisz felé, így extra edzések és magánfoglalkozások sem maradhattak el.

Jose Menendez nagy szigorral követelte meg a tökéletességet, de sokszor alkalmazott akkoriban testi fenyítést is, ugyanis a fiúk szívesebben töltötték a barátaikkal szabadidejüket és egyáltalán nem mutattak eltökéltséget a tanulás terén, sőt a szülők rendszeres látogatói voltak az iskolának miután valamelyik ifjabb Menendezt csínytevésen kapták.

A vasszigor egyértelmű volt a családi házban, ám amire a bíróságon fény derült, arra senki nem számított.

„Féltem, és az apám nem akarta, hogy bárkinek is elmondjam. Azt mondta ez a mi titkunk, és ha elmondom valakinek, akkor meg fog engem ölni."

Az indíték

A bíróságon a kérdezések során bukott ki Lyle Menendezből, hogy édesapja kiskorában rendszeresen molesztálta és létesített vele szexuális kapcsolatot.

Vallomása szerint erről az édesanya tudott, és a későbbiekben a kistestvérével is elkövette ugyanezeket a borzalmakat az családfő.

A tettükre való magyarázat sok mindenkit meggyőzött, és már akkor is rengetegen álltak ki mellettük és kérték, hogy a bíróság áldozatként kezelje őket, és ezzel enyhébb büntetést kapjanak, de a két férfit végül életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

„Egy dolgot megtanultam. A testi kényelem sokkal kevésbé fontos, mint az milyen a kapcsolatunk a minket körülvevő emberekkel. Egészséges házasságom van és megtanultam teljes életet élni itt, a börtönben is. Én vagyok az a gyerek, aki megölte a szüleit, és ezt semmi nem változtatja már meg. Elfogadtam ezt."

Így nyilatkozott évekkel később Lyle Menendez. Ma már 31 éve raboskodnak. Ez alatt az idő alatt mindkettőjük megházasodott és próbálnak a lehető legteljesebb életet élni a rácsok mögött is. Elítélésükkor mindkettőjüket külön fogházakban helyezték el, mert a két testvér nagy befolyással van egymásra.

Telefonon nem beszélhettek, így levelek formájában tartották egymással a kapcsolatot. 2018-ban volt kettejük között egy engedélyezett találkozás, amikor is könnyekbe borult szemekkel ölelte meg egymást a szülőgyilkos testvérpár.

Történetük megannyi kérdést vet fel mindenkiben: Lehet-e igazat adni a szavuknak, vagy pedig jogosan ülnek a rácsok mögött? Mi máshogy döntöttünk volna? Vajon tényleg nem lett volna másik kiút a helyzetükből, egyáltalán igaz volt a vallomásuk?

Szerző: Prokaj Tamás

A figyelmetekbe ajánljuk