Scott Fraser
  ●  Magazin

Mozgásban a mozdulatlanság – Scott Fraser művészete

Meggyújtott gyufát tartó műanyag majmok egyensúlyoznak, kottákból készült papírrepülők támadnak, nyílzápor robbantja szét az étkészletet és a teret az Egyesült Államok (el)ismert csendéletfestőjének képein. Scott Fraser hiperrealista festményein a hétköznapi tárgyak a lehető legkevésbé hétköznapi módon jelennek meg – kirántva bennünket a komfortzónánkból és a csendéletek mozdulatlanságába vetett hitünkből. 

Szellemes, szokatlan, szürreális, innovatív, elgondolkodtató – többek között ezeket a jelzőket használják Scott Fraserre és festményeire. A technikailag rendkívül pontos, humoros témaválasztású, precíz kompozíciók ráadásul egyszerre merítenek a művészettörténet változatos korszakaiból, illetve alkotóiból, és ismerhetjük meg általuk az amerikai művész életének legszemélyesebb részleteit. Ez a tágabb kontextusból induló, mégis közel engedő perspektíva – a közönség és a szakma egyöntetű véleménye szerint – jól áll a képeknek. Nem meglepő, hogy a művész alkotásai az Egyesült Államok több mint 25 múzeumában láthatók – a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumtól a San Franciscó-i Szépművészeti Múzeumig. 

Picassotól Vermeerig

Scott Fraser Illinois államban született 1957-ben. Kisgyerekkorától kezdve érdekelte a festészet – bár volt pár hét, amikor elgondolkozott a régészeten mint lehetséges hivatáson, de gyorsan meg is gondolta magát. Szüleivel sokat járt a Chicagói Művészeti Intézetbe, ahol leginkább Picasso alkotásai nyűgözték le, és itt vált egyértelművé: legnagyobb álma, hogy festő lehessen. Így Kansas Cityben, a Művészeti Intézetben tanult.

A főiskola elején még a grafika érdekelt, de rövid időn belül a tájképfestészet felé fordultam. Lenyűgözött, mi mindent lehet létrehozni az ecsettel és a festékkel a vásznon.

 Miután végzett, elkezdődtek az „alapozó évek”: sokat festett, gyakorolt, és végül pénzzé is tette a képeit.  

Mozgásban a mozdulatlanság – Scott Fraser művészete
Fotó: Scott Fraser

27 éves korában egy évet Európában töltött, amely élete egyik legmeghatározóbb időszakának bizonyult. Élőben láthatta a korábban csak könyvekből ismert remekműveket. A flamand és holland festők, közülük is elsősorban Vermeer Tejet öntő nő című képének hatására döntött úgy, hogy a tájképek és emberábrázolás felől a csendéletek irányába fordul. „Vermeer beltéri helyszíneket ábrázoló festményein sok olyan csendéletmotívum található, amelyekből rengeteget lehet tanulni – a fényről, az árnyékról, a színekről.” Ebben az időben alakította ki azt a személyes narratív stílust, amelyet az elmúlt évtizedekben folyamatosan fejleszt. 

Szöveg: Pellek-Szakszon Réka

Folytatás a Hamu és Gyémánt magazinban!
Mozgásban a mozdulatlanság – Scott Fraser művészete

A teljes cikket és a művésszel készült miniinterjút keressétek a Hamu és Gyémánt magazin őszi lapszámában, amely elérhető a kiemelt újságárusoknál, illetve megrendelhető, előfizethető közvetlenül a kiadónál.

Nyitókép: Scott Fraser

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!