Isteni üzenetből ördögi marketingeszköz? Az álommanipuláció és ami mögötte rejlik

Amit az ókori civilizációk az istenektől érkező üzenetként értelmeztek, ma már tudjuk, hogy elménk egészséges működésének természetes jelensége, s a jövő kutatói meg is látták benne a kiaknázatlan lehetőséget: szerintük az emberi álom a marketing forradalmi eszköze lehet. Kezdhetünk félni?


Az álmodást írásos formában legkorábban a mezopotámiai agyagtáblákon említik, körülbelül 5000 évvel ezelőtt, időszámításunk előtt 3100-ban. Az álmokról az ősidőktől kezdve azt feltételezték, hogy van valamilyen céljuk, és néha befolyásolni is lehet őket. Például az említett ősi sumér történetben az Uruk városából származó Dumuzi álmát a hős húga értelmezi. Egyiptomban az a hiedelem élt, hogy az álmokat az istenek küldik a sorsunk irányítása céljából, és már négyezer éve összegyűjtötték a jövendölésre alkalmas álmok listáját. Az ókori görögök és rómaiak úgy vélték, hogy az álmok az istenek és az elhunytak közvetlen üzenetei, vagy előrevetítenek jövőbeli eseményeket, ezért az álomfejtésnek komoly hagyománya alakult ki. Például a tengerészek, mielőtt útra keltek, Poszeidón templomában töltötték az éjszakát, hogy az isten álomban tudassa velük, sikeresen visszatérnek-e. Az i. e. 4. században Aszklépiosz, a gyógyítás istenének templomaiban agyagágyakra fektették a betegeket annak a reményében, hogy álmukban az istenség felfedi előttük a gyógyulásuk titkát.

Nem Isten, az elménk üzen

Az álmok spirituális értelmezése egészen a 19. századig megmaradt, és egy másik világból származó üzenetként vagy a transzcendenshez való kapcsolódási lehetőségként tekintettek rájuk. Az első, aki ezt megkérdőjelezte, Alfred Maury francia orvos volt, aki erről szóló tanulmányában kifejtette, hogy az álmok alvás közben hibásan érzékelt benyomások, érzések, és testi okok vagy külső ingerek váltják ki őket. Ezt az értelmezést később Freud és az akkor formálódó pszichológiai irányzatok még kiegészítették különféle szimbólumok és ősképek értelmezésével.

Álmok ideje

Ma már az EEG-vizsgálatoknak köszönhetően annyit tudunk, hogy álmodni többnyire az alvásciklus egyik szakaszában, az úgynevezett REM (rapid eye movement, azaz gyors szemmozgás) fázisában szoktunk. Az alvásunk több, 90–120 perces ciklusból áll össze – ezalatt általában egy REM- és több különböző mélységű NREM- (non-rapid eye movement, azaz gyors szemmozgás nélküli) fázis különíthető el egymástól, melyek az éjszaka folyamán többször váltakoznak. A REM-fázisban az emberi agy úgy működik, mintha ébren lenne – az agyi aktivitás fokozott –, de az izomtónus teljesen megszűnik, nem tudunk mozogni, ezért mozdulatokként nem jelenik meg az, ami a fejünkben lejátszódik. REM fázisban töltjük az alvás körülbelül 20 százalékát, és ilyenkor ébredünk fel legnehezebben.

Szimulált valóság

Arra a kérdésre azonban, hogy miért álmodunk, a tudománynak máig nincsenek egyértelmű válaszai.

Még nem tudjuk pontosan, hogy mi az álmok funkciója, illetve hogy van-e nekik egyáltalán

– meséli Simor Péter kutatásvezető, az ELTE Pszichológiai Intézete Affektív Pszichológia Tanszékének adjunktusa.

Az is elképzelhető, hogy az álom két folyamat szerencsés mellékterméke. Egyrészt van egy nagyon fejlett agykérgünk, amely képes különféle képzetek generálására, másrészt ez az agykéreg az alvás különböző szakaszaiban éberebben működik, ami álmokat eredményez. Az elmének általános funkciója az, hogy szimulálja a valóságot, és olyan képsorozatokat generál a múltból, vagy a várható jövőre vonatkozóan, ami rólunk szól. Amikor elképzeljük magunkat, hogy mit fogunk csinálni, vagy mit csináltunk volna korábban, akkor is álmodunk (álmodozunk), csak ilyenkor nem alszunk. Alvás közben is ugyanez történik, csak egy nagyon megváltozott agyi állapotban.

Az agy rendrakása

A legtöbb tudós szerint az álomlátás a memóriában tárolt emlékek megszilárdításában játszik lényeges szerepet. Az agyunk nappal gyűjti be az információkat, majd ezeket az adatokat éjszaka, alvás közben rendszerezi és elraktározza. Ugyanekkor történik a rendszer „karbantartása”, a regenerálódás is. Valószínűleg alvás közben kerülnek megfelelő helyre az aznap tanultak, az átélt tapasztalatok és élmények. Ekkor minden, ami fontos, megszilárdul, míg a lényegtelen kihullik a memóriából, és ennek a működésnek a velejárói lehetnek az álmok.

Az álom azoknak az agyi folyamatoknak a megjelenése, amelyek alvás közben zajlanak az agyban. Úgy tűnik, alvás közben az idegrendszer szempontjából nagyon sok fontos folyamat zajlik, és ennek lehet az egyik lenyomata az álmodás

– mondja Simor Péter. Van, aki nem emlékszik az álmaira, de azt nem tudjuk biztosan, hogy mindenki álmodik-e.

Nagyon kevesen vannak, de akadnak olyanok, akik nem tudják felidézni a laborban az álmaikat, amikor felébresztjük őket a megfelelő időpontban – tudjuk meg az álomkutatótól. – Az egyelőre még kérdéses, hogy ők miért nem férnek hozzá az álmaikhoz. Óriási személyes különbségek láthatók abban, hogy ki mennyire intenzíven emlékszik az álmaira. Ezt sok minden befolyásolhatja, de leginkább egy egyéni készség, amely bizonyos technikákkal, gyakorlatokkal fejleszthető.

A cikk a Hamu és Gyémánt magazin téli számában folytatódik.

Álommanipuláció a Nagytotál rovatban és más érdekességek a Hamu és Gyémánt magazin téli számában!

Kíváncsi vagy a folytatásra? A teljes cikk a Hamu és Gyémánt aktuális lapszámában olvasható. A magazin megrendelhető és előfizethető közvetlenül a kiadótól és digitális változatban is beszerezhető.

Nagytotál rovat és további érdekességek a Hamu és Gyémánt magazin téli számában!

Hamu és Gyémánt / Tokaji Balázs

Szerző: Lengyel Csilla

A figyelmetekbe ajánljuk