A felfedezés az emberi kommunikációba is betekintést nyújt.
Marokkó nyugati részén egy régészcsapat feltárta a valószínűleg legrégebbi ékszert, amit valaha is találtak. Ez 33 kagylógyöngyöt jelent. A Tritia gibbosula nevű tengeri csigák ovális, perforált héjai nagyjából 150 ezer évesek. A hihetetlen leletet a Science Advances tanulmányában mutatták be.
SCIENCE ADVANCES / A. Bouzouggar, INSAP, Morocco
Az ékszereket 2014 és 2018 között fedeztek fel az Atlanti-óceántól mindössze 12 kilométerre fekvő Bizmoune-barlangban, majd a szigorú vizsgálatok sorozata után meghatározzák a kagylók és a környező üledék korát. A gyöngyök nagy része minden bizonnyal 142 ezer és 150 ezer év között lehet.
Ezzel megelőzik az eddig legidősebbnek tartott, 103-122 ezer éves társaikat, amiket szintén Marokkóban fedeztek fel a Contrebandiers és El Mnaszra barlangjaiban.
A felfedezésből az is kiderülhet, hogy a modern embernél az eddig véltnél 10-20 ezer évvel korábban jelentek meg a teljesen szimbolikus viselkedési formák.
SCIENCE ADVANCES / A. Bouzouggar, INSAP, Morocco.
Steven L. Kuhn és csapata szerint a kagylógyöngyök a legkorábbi ismert bizonyítékai a non-verbális emberi kommunikáció egy széles körben elterjedt formájának – vagyis annak, hogy az ékszereket arra használjuk, hogy a beszélgetés nélkül közöljünk magunkról dolgokat. Kuhn szerint ez azt jelenti, hogy már ekkoriban kifejezték az emberek az identitásukat.
Kuhn, aki az Arizonai Egyetem antropológia professzoraként is dolgozik, úgy véli, a felfedezés azt mutatja, hogy az emberek már több százezer évvel ezelőtt is használtak kiegészítőket személyiségük egyes részeinek közvetítésére. A gyöngyök, Kuhn szerint, lényegében az alapvető kommunikáció megkövesedett formáját jelentik.
Tehát a gyűjtögető-vadászó ember a mai Marokkó területén apró kagylóhéjakat gyűjtött, hogy lyukat fúrt beléjük és láncra fűzte őket, hogy a haját, testét vagy ruházatát díszítse velük.
