Szerkesztőségi könyvajánló: ezt a 6 könyvet szerettük legjobban 2025-ben
Az idei évben bőven akadtak olyan könyvek, amelyek nemcsak kiváló olvasmányélményként maradtak velünk, hanem gondolkodásra, sőt sokszor még vitára is késztettek. Szerkesztőségünk tagjai nagyon különböző műfajokból válogattak 2025-ben, a kortárs lírai regénytől a thriller-krimin át egészen a holokauszt-irodalom alapművéig. Ez a hat könyv az, amely 2025-ben a legmélyebb nyomot hagyta bennünk.
Az elszigetelt katalán hegyek hiedelmekkel teli világába kalauzol minket Solá lírai szépségű regénye, ahol szinte eltűnnek a határok a növényi, az állati és az emberi lét között. A lazán kapcsolódó történetszálak rendhagyó elbeszélői között a viharfelhő, egy hűséges kutya, egy menekülő őz, a trombitagombák és a Pireneusokat létrehozó kőzetelemek éppúgy hangot kapnak, mint a boszorkányok vagy a magányos, súlyos sorsukat cipelő falubeliek.
Olvasta: Kovács Emese, szerkesztő-újságíró
June Hayward és Athena Liu egyszerre induló írónők, ám míg Athena pályája hihetetlen gyorsasággal robban be, June eltűnik a mezőnyben. Amikor Athena váratlanul meghal, June ellopja titkos kéziratát, és saját neve alatt – Juniper Songként – publikálja. A regény hatalmas siker lesz, ám a lopás terhe és az identitás hazugsága egyre veszélyesebb spirálba rántja a szerzőt.
Olvasta: Tóth Emma, újságíró
Stephen King több mint fél évszázaddal első regénye megjelenése után is az egyik legtermékenyebb kortárs író. Az elmúlt húsz évben a fantasztikus és horrorisztikus elemekről fokozatosan a mai Amerikában játszódó thriller–krimik felé fordult; történeteinek hátterében pontos, gyakran ironikus képet rajzol az aktuális társadalmi és politikai feszültségekről. Jó példa erre a 2021-ben megjelent Billy Summers, amely egy bérgyilkos utolsó megbízását és annak következményeit írja le. A volt tengerészgyalogos Billy abban különbözik a megszokott nehézfiú-figurától, hogy csak „rossz embereket” hajlandó megölni, emellett mindig is nagyon szeretett volna író lenni. A regény hatásvadászat nélkül, mégis izgalmasan és újszerűen mutatja be a saját lelkiismeretével való küzdelmet.
Olvasta: Gerlei Dávid – szerkesztő-újságíró
Debreczeni József naplóregénye a holokauszt egyik legmegrázóbb magyar nyelvű tanúságtétele. A költő-újságírót 1944-ben Auschwitzba deportálták, majd kényszermunkára vitték a gross-roseni láger altáboraiba. Egy évnyi embertelen fogság után túlélte a „hideg krematóriumként” emlegetett lágerkórházat, és szabadulása után könyörtelen tárgyilagossággal írta meg tapasztalatait. A mű 1950-ben jelent meg, azóta pedig már 15 nyelven olvasható.
Olvasta: Balogh Zsolt, online vezető szerkesztő
A 111-es Heltai Jenő legismertebb regénye, amely bűnügyi történetek határán mozgó témájával hamar nemzetközi sikert aratott: számos nyelvre lefordították, és több országban filmfeldolgozás is készült belőle. A kalandokkal teli, groteszk krimiként olvasható történet középpontjában egy félelmetes és titokzatos figura áll, egy előkelő budapesti szálloda 111-es szobájának lakója, Selfridge úr. A bűvész különös alak: angol neve van, Hollandiában nőtt fel, magyarul és franciául anyanyelvi szinten beszél, szobájában egy kalitkában fehér egeret tart, a függöny mögött pedig egy valódi guillotint rejt, amely baljós módon várja leendő áldozatát.
Olvasta: Pál Gábor, szerkesztő
Biró Zsombor Aurél első regénye egy huszonöt éves fiú felnövéstörténete, aki a férfivá válás elvárásai és saját bizonytalanságai között vergődik. Groteszk, gyakran abszurd jeleneteken át bontja ki az identitás, a család, az apához és a nőkhöz fűződő viszony kérdéseit. A szöveg egyszerre ironikus és fájdalmasan őszinte; szeretetteljes empátiával fordul a szereplők felé, miközben az elbeszélő saját magát is kérlelhetetlenül vizsgálja. Friss hangú, sodró, humorral és melankóliával teli regény az önazonosság kereséséről.
Olvasta: Bódy Kolos, újságíró
Olvasd el ezt is!