
Szerkesztőségi filmajánló: ezt az 6 filmet szerettük a legjobban 2025-ben
A szerkesztőségünkön belül mind különböző dolgokat keresünk egy filmben: van, akit a történet érdekel igazán, másokat a hangulat, a karakterek vagy egy izgalmas kérdés tart a vászon előtt. Ami közös bennünk, hogy szeretünk filmekről gondolkodni, vitatkozni és visszatérni azokhoz az alkotásokhoz, amelyek a stáblista után is velünk maradnak. Most hat olyan mozit ajánlunk, amelyek 2025-ben különböző okokból, de emlékezetesek maradtak számunkra és amelyeket jó szívvel ajánlunk mindenkinek.
Lilja Ingolfsdottir filmje fájdalmas és pontos szembenézés önmagunkkal, generációkon át hordozott sebeinkkel és azzal, mit is tudunk mindezekkel kezdeni, ha egyszer felismertük őket. A Szerethető jóval több egy párkapcsolat krízisének történeténél, sokkal nagyobb hangsúlyt kap maga a terápiás folyamat és annak összetettsége.
A Bűnösök izgalmas film, mert a vámpír-horrort egy emberi történettel és a déli blues világával kapcsolja össze. Két testvér hazatérésén keresztül beszél múltról és döntésekről, érthetően és feszesen. A hangulata végig erős, a történet könnyen követhető. Olyan film, ami műfajfilm marad, mégis több annál.
Nagyon ritka, hogy egy közel háromórás film valóban megállás nélkül zakatoljon végig, miközben minden képkockája és karaktere beleég a néző emlékezetébe. Paul Thomas Anderson kalandfilmje/thrillere társadalomkritikus és szatirikus elemekben is bővelkedik, Sean Penn karikaturisztikus katonája pedig mindenki elől ellopja a show-t. Egyáltalán nem lepődnék meg, ha ez az alkotás nyerné a legtöbb Oscar-díjat a 2026-os gálán.
Az Élősködők rendezője, Pong Dzsunho nem távolodik el a sötét, szatirikus hangvételtől, ám ezúttal nem a jelen valóságából indul ki, hanem egy disztópikus világot épít fel, ahol az emberi élet könnyen pótolhatóvá, sőt eldobhatóvá válik. A Mickey 17 központi témája a halál, az elmúlás képtelensége és nevetségessége egy olyan ember szemszögéből, aki állandóan újjászületik. Robert Pattinson remekel, Toni Collette pedig csodálatos, mint mindig.
Az F1 tipikusan az a film, amit ma ritkán kapunk, pláne jót: régi vágású blockbuster, amely minden hibája ellenére beszippant, még akkor is, ha nem követed a Forma–1-et. A sztori sablonos felemelkedéstörténet egy visszatérő veteránról és egy tehetséges újoncról, a fordulatok nagy része sejthető, de itt az akció a lényeg: F1-hétvégéken rögzített futamrészletek, rajtok, ütközések, kaotikus boxkiállások és egy állandó, nyers sebességérzet, mintha a cockpitből néznénk az egészet. Nagyvásznon az igazi.
A történet abszurd alaphelyzetből indul, de végig emberközeli marad, fekete humorral és kellemetlenül ismerős helyzetekkel. Nem a poénokra, hanem a karakterek közti feszültségre épít, és ettől működik igazán. Akkor érdemes megnézni, ha szereted a skandináv humor visszafogottabb, furcsa, de nagyon emberi arcát.
Olvasd el ezt is!