Állatbőrből készült hajóval vadásztak 5000 évvel ezelőtt az északi népek

A Pitted Ware-kultúraként (PWC) ismert, vízi életet élő neolitikus vadászó-gyűjtögető nép i.e. 3500 és 2300 között élt Skandináviában. A csoport leginkább kerámiáiról ismert, emellett ügyes tengeri vadászok voltak, különösen a fókavadászat terén – írja a Live Science.

Ez is érdekelhet: Sült húsok, zöldségek és gyümölcsök – ezt ették a vikingek

A régészek úgy vélik, hogy a vízi életmódhoz alkalmazkodott úszóhártyás vízi emlősök, például fókák bőréből készíthetett vízi járműveket, és a fókazsírból nyert olajat is felhasználhatták a csónakok karbantartásához.

Rengeteg fókát vadásztak le, amit a lakhelyeiken talált nagyszámú fókacsont is bizonyít. A fókák a legalkalmasabb állatok közé tartoztak csónakkészítéshez, hiszen tudjuk, hogy az inuitok is fókazsírból nyert olajat használtak csónakjaik vízállóvá tételéhez.

– mondta Mikael Fauvelle, a tanulmány vezető szerzője, aki hozzátette, hogy több edényben is fókaolajból származó lipidmaradványokat találtak.

A csónakok megalkotása létfontosságú volt a Pitted Ware-kultúra fennmaradása szempontjából:

a halászatra kellett támaszkodniuk, hiszen olyan területen éltek, amelyet több hatalmas víztömeg vett körül, köztük a Balti- és az Északi-tenger.

A kutatók úgy vélik, hogy az egyszerűbb csónakok, például a kivájt fatörzsből készült kenuik nem lettek volna hatékonyak több száz mérföld megtételére a nyílt vízen – a fóka bőréből készült csónakok azonban elég erősek voltak ehhez a feladathoz.

Olvasd el ezt is! Meglepő helyen bukkantak rá a felbecsülhetetlen értékű viking kincsre

A régészek elismerik, hogy kevés közvetlen fizikai bizonyítékot találtak a csónakokra vonatkozóan, mégis számtalan sziklarajz ezt bizonyítja:

néhány rajz olyan hajókat ábrázol, amelyek szigonytartókkal vannak felszerelve, és ezek hasonlítanak állatfejekre.

Ám, ha valóban használtak bőrcsónakokat, akkor továbbra is kérdéses, hogy miért nem maradtak fenn a technológiáról feljegyzések.