​Helyiek nélkül nincs Művészetek Völgye − interjú a Művészetek Völgye igazgatójával

Most éppen milyen fázisa zajlik a Művészetek Völgye előkészítésének? Gondolom, már az utolsó simítások zajlanak.

Jelenleg a munka kevésbé romantikus része folyik. A logisztikai kérdéseket tisztázzuk, közben zajlanak a beharangozó kampányok, és figyeljük, hol tart a jegyértékesítés, hogy felkészülhessünk a közönség minél magasabb fokú kiszolgálására.

Szeretnénk, ha a hozzánk érkezők maximális kényelemben és biztonságban lennének, ebben is most végezzük az utolsó simításokat.

A hatóságokkal is egyeztetünk: minden évben van pár kisebb jogszabályváltozás, amire oda kell figyelnünk. Ilyenkor még becsúszhat egy-egy programváltozás, amit próbálunk minél gyorsabban lekövetni és kommunikálni nézőink felé. Most például az egyik filmet kell lecserélni a FILMIO Pajta vetítései közül. De szerencsére kétezer-kétszáz programból csak néhány kisebb változás következett be eddig.

2013 óta vagy vezető pozícióban a Völgynél. Melyek azok a nagyobb csapásvonalak, irányok, amelyek megváltoztak ebben a 10 évben?

Rengeteg ilyen van. A fesztivál első két évtizedének növekedése után néhány kritikus év következett, amikor szinte csak Kapolcson voltak programok, visszaesett a fellépők és a látogatók száma is és elmaradoztak a támogatók is. Ezt a folyamatot több éves elkötelezett munkával sikerül megfordítani, a látogatószám növekedésével visszahoztuk a körforgásba Taliándörögdöt, és később Vigántpetendet is, ahol egyre több programhelyszínt hoztunk létre. Újra növelni tudtuk a műfaji sokszínűséget; a komolyzenei, világzenei, jazz, irodalmi és képzőművészeti programok mellett bővíteni tudtuk a színházi helyszínek számát is, sőt idén még egy újabb színházi helyszínt is nyitunk: a Színház Színpad mellett megalakult a Színház Templom is Taliándörögdön. Ahogy újra növekedésbe fordult a Völgy, ismét visszahoztuk a nagy szimfonikus zenekarokat, illetve opera előadáskkal is bővítettük a programot. Az új cirkuszt is mi honosítottuk meg, illetve az Imre Zoltán Program (az NKA feltörekvő táncművészeket támogató programja) segítségével egyre több kortárstánc előadást kezdtünk ideszervezni.

Azt mondanám, hogy még inkább a műfaji sokszínűség felé tereltük a Művészetek Völgyét.

Bár az évek során folyamatosan növekedett a látogatók száma is, közben tudatosan figyeltünk az emberléptékűségre, és térben széjjelebb húztuk a fesztivált, hogy ezt a tömeget a műfaji sokszínűségen belül a könnyűzenét képviselő Panoráma Színpadon kívül ne nagyon lehessen érezni. A közvetlen hangulat megtartása mellett profi eszközök és profi csapatok bevonásával biztonságosabbá tettük a Völgyet, illetve minden tekintetben fenntarthatóbbá is tesszük folyamatosan. Ma már repoharakat és lebomló evőeszközöket használunk, növeltük a Csigabuszok járatszámát, mozgásukat applikáción keresztül is követni lehet, az ökológiai lábnyomunkat és a karbonkibocsátásunkat pedig a növekvő látogatószám ellenére folyamatosan csökkentjük.

A kortárstáncra és az új cirkuszra visszatérve: mennyire nyitottak a völgylátogatók a kevésbé megszokott programokra?

Erre egy személyes példát mondanék. Egyik barátnőm a Hiperkarma miatt érkezett a fesztiválra, de mivel volt előtte ideje, a Folk Udvarban megtanult egy néptáncot. Aztán a koncert után hajnalban is a Folk Udvarban szedtem össze, azóta pedig már volt is táncházban Budapesten, annak ellenére, hogy eddig azt gondolta, hogy ez nem az ő műfaja.

A kortárstánc és újcirkusz helyszínünknél, a Cirque du Tókertnél is látom a fejlődést évről évre. Azzal, hogy egyre több program kerül Vigántpetendre, egyre nagyobb a saját közönsége is. Persze, ahogy a szimfonikus zenei koncerteknél, úgy itt sem várható el, hogy 8000-en legyenek.

Mennyire szólsz bele az egyes helyszínek felelőseinek munkájába, hogyan történik az egyeztetés köztetek?

Vannak különböző szerkesztésű konstrukciók, de alapvetően bízunk az udvargazdáink ízlésében, inkább a programsűrűség, a büdzsé vagy programütközés miatt kell jobban egyeztetnünk. Például a Harcsa Veronika Udvarnál, vagy Kaláka Versudvarnál csak egy-egy programot javasol az igazgató.

Viszont a Színház Színpadnál, vagy a Panorámánál a szervező a belső, 10 fős stábból kerül ki, ő javasol valamit, majd a hétről-hétre tartott megbeszélések során közösen alakítjuk a programot.

A helyieknek mennyi szerep jut még a fesztiválon? Ha megfogalmazódik egy igény felőlük, mennyi teret engedtek neki?

A helyiek nélkül nem lenne ugyanaz a Művészetek Völgye.

Sokan aktívan is kapcsolódnak a fesztiválba, ennek egyik megmutatkozása a Kék abrosz nevű kezdeményezés, ami elősegíti, hogy helyi ízeket, háztáji alapanyagokból készült ételeket kóstoljanak a fesztiválra látogatók. Persze vannak, akik azzal segítenek, hogy ebben a 10 napban elviselnek minket. De sokan szabadságot vesznek ki, és beállnak a csapatba: az információpultusokat a környékbeliekből verbuváljuk, míg az önkénteseink az egész ország területéről érkeznek. Egyébként rendszeresen tartunk fórumot a lakosokkal, ahol átbeszéljük a korábbi év tapasztalatait. Az ott felmerülő javaslatoknak igyekszünk megfelelni. Azért már a helyiek is érzik, hogy mi az, ami beleillik a fesztivál szellemiségébe.

A MűvészVölgy Kúria egy viszonylag új kezdeményezés. Jól látom, hogy az lenne a szerepe, hogy év közben is történjenek a helyszínen kulturális programok?

Van pár olyan ingatlan Kapolcson, amely felújításra szorul, ilyen volt ez a kastély is, eredeti nevén Kuthy Kúria.

Nincs annál szomorúbb, amikor anélkül újítanak fel egy épületet, hogy tartalommal töltenék meg, ezért az újra szétesik.

Ezért mi a településsel szorosan együttműködve szerettünk volna fenntarthatóságot biztosítani a megújult helyszíneknek. Létrehoztunk egy új főtéret a Hello Wood pajtaszínházával, a 2020-tól aktív MűvészVölgy Kúriában pedig általában heti 4-5 programunk is van. Felmerült például a helybeliek részéről az igény, hogy legyen angol nyelvtanfolyam, mi szereztünk hozzá tanárt, és elindítottuk. Csütörtök délelőttönként Ringató van kisgyerekes családoknak, de vannak beszélgetések, ún. Science Cafék − ilyenkor például a fenntartható kertészkedésről esik szó −, irodalmi, zenei programok, hangszertanulási lehetőségek, és sok irodalmi és zenei programot is szervezünk. Az Aktív Magyarországgal Digitális Vándor túraútvonalakat létesítettünk, melyek egész évben bejárhatóak. Idén májusban pedig átadtuk a Kúria oldalépületeit is, ahol megnyílt a Balaton körutakat szervező BalatonBike365 kerékpáros központja.

Korábbi interjúkban említetted, hogy a fesztivál ideje alatt minden nap körbejársz a helyszínek közt, igyekszel mindenhol felbukkanni kicsit. Mi az, amit a sűrű időbeosztás mellett mindenképp tervezel megnézni az idei fesztiválon?

Várom az operaház Mozart darabját, az Óbudai Danubia Zenekar koncertjét. Érdekel a Punnany Massif direkt a Völgyre összeállított akusztikus programja is. A Panorámán a Carson Comától a Bohemian Betyarsig általában mindenki különlegesebb műsorral készül. De említhetném akár a Bagossy Brothers koncertjét is, akik szintén egy kuriózum programot hoznak idén a Völgybe. Emellett van két saját színházi bemutatónk is: GoldoniMirandolinája, illetve a Szörnyek és sellők című gyerekdarab, mely az EKF-fel közösen jön létre.

Az egy teljesen más szint, amikor nem csak meghívunk, hanem mi magunk is létrehozunk produkciókat.

(x)