Herman Melville könyveit részben saját élményei inspirálták. Édesapja halála után komoly anyagi problémákkal nézett szembe családja, így fiatalon egy kereskedelmi hajó fedélzetén vállalt munkát, később a híres Acushnet nevű bálnavadász hajó legénységének tagja lett. A fedélzeten töltött évek során közelről figyelhette meg a bálnákat és a tenger kegyetlenségeit, és a csendes-óceáni szigetvilágban szerzett tapasztalataiból írta meg korai bestsellereit, a Typee-t és az Omoót, amelyek rövid időre anyagi biztonságot és komoly irodalmi sikereket hoztak számára.
A későbbi könyvek azonban már nem arattak ekkora sikert. Mire Melville kiadta a Moby Dicket, már erősen megcsappant népszerűsége, pedig életének egy különleges időszaka vezetett el ehhez a műhöz. Az író ekkor barátkozott össze Nathaniel Hawthorne-nal, A skarlát betű szerzőjével, aki arra biztatta, hogy írja át a vad vizeken játszódó kéziratát. A művet alapos kutatómunka előzte meg: felhasználta saját élményeit a bálnavadászatból, valamint olyan történeteket is, mint a legendás Mocha Dick esete vagy az Essex hajó tragédiája, amelyet 1820-ban egy ámbráscet süllyesztett el.
A Moby Dick azonban jóval több lett egy egyszerű kalandregénynél. A vallás, a társadalmi egyenlőtlenségek, az emberi makacsság és megszállottság, valamint a modern világról szóló sötét felismerések szövik át a szöveget, ezért a kiadók éveken keresztül elutasították a művet, arra hivatkozva, hogy az túl hosszú és régimódi. Bár 1851-ben mégis sikerült megjelentetni a könyvet, komplex témáit a korabeli olvasók nem tudták értelmezni. A közönség egyszerű tengeri történetre számított, azonban egy filozófiai mélységekkel teli művet kapott. A London Literary Gazette magazin például így írt a könyvről:
Az amerikai eladásokból az író mindössze 556 dollárt keresett. Összesen kevesebb mint 4000 példány kelt el a műből, ez a bukás pedig majdnem Melville vesztét okozta. A szegénység és rossz kritikák mellett Hawthorne-tól is eltávolodott. A szerző abbahagyta a regényírást, és élete végéig vámőrként dolgozott, emellett rövidebb történeteket vetett papírra. 1891-es halálakor már csak alig néhányan ismerték a nevét.
A fordulat csak jóval később, az 1920-as években következett be. Ekkor irodalomtudósok és kritikusok elkezdték összegyűjteni az amerikai irodalmi klasszikusokat, így került a kezükbe Melville műve. Rájöttek, hogy a Moby Dick lényegében minden kritériumnak megfelel: egyetemes témákat boncolgat, formabontó ötletekkel él, és kivételes művészi értéket hordoz, igaz, a regény szerkezete szokatlan, hiszen tele van mellékszálakkal és filozófiai kitérőkkel .A regény szimbolikus világa végtelen értelmezési lehetőséget kínál: a modern olvasók az imperializmus és a rabszolgaság kritikáját, a nemi identitással kapcsolatos kérdéseket és a természet kizsákmányolására vonatkozó figyelmeztetéseket is felfedezhetik benne.
Olvasd el ezt is!