Ok, oké, okés, oki – megannyi változata egy szónak, amit mindenhol hallunk. Dalok, filmek, reklámok, egyszerűen tényleg mindenhol megbújik e rövid szócska, és talán a bolygónk egyik legismertebb szava. De honnan ered?
A rejtélyes ok szó alapvető fontosságú mindennapjainkban, hogy miként kommunikálunk embertársainkkal, sőt még a technológiánkkal is.
GiphyEgy nap számtalanszor használhatjuk, anélkül, hogy észrevennénk, de valójában mit is jelent? És honnan ered?
Az OK valójában az 1830-as évek divatjának része volt, amikor a bostoni újságírók azzal szórakoztatták magukat és az olvasókat, hogy többszavas nyelvi alkotásokat kezdőbetűikre rövidítettek le, de hibásan, majd zárójelben megadták a kitalált magyarázatot. Ilyen például a KC (Knuff Ced), vagy a KY (Know Yuse), az OW (oll wright), ennek a viccelődésnek köszönhetően pedig egy kifejezés a többi fölé kerekedett. Igen, az OK ( oll korrect).
Az 1800-as években a „minden rendben" (all correct) rendkívül népszerű és általános kifejezés volt, amely megerősítette, hogy valóban minden teljesen remek és rendben van.
A „OK' kifejezés 1839. március 23-án kezdte meg mainstream áramlását, amikor először jelent meg nyilvánosan a Boston Morning Postban. Hamarosan pedig más iratok és újságok is átvették a szóviccet és elkezdték terjeszteni az országban. A szót eredetileg a betűk utáni pontozással jelentették meg (O.K.).
Az OK népszerűsége az Amerikai Egyesült Államok 8. elnökére, Martin Van Burenre is hatással volt. A kinderhooki Buren 1840-ben újra indult az elnökválasztáson, és mindenki Öreg (Old) Kinderhookként emlegette, így lett „OK" a beceneve. Támogatói pedig – szülővárosa nevének utolsó két betűjéről – OK Klubokba tömörültek szerte az országban. De mi volt a gyülekezés üzenete? Kedvelt szófordulatuk volt, hogy ha Van Buren győz, akkor az egész Amerikának „OK lesz".
Sajnos a jópofa név és a kampány nem volt elegendő az elnökséghez, így bár „OK" bácsi vesztett, de ez mindenképpen győzelem volt a kifejezés számára. A 1840-es kampányával ugyanis szilárdan megalapozta az OK-t az amerikai népnyelvben.
Pár évet előre ugorva az időben pedig igazi termékké vált. James Pyle kozmetikumkészítő 1862-ben közzétette a New York Times-ban az O.K. szappan reklámját. Ugyanazon újság 1900. január 20-i nekrológjában így méltatta Pyle-t: „népszerűvé tette az O.K-t." A nekrológ szerint „ő volt az első, aki üzleti hirdetésekben „minden rendben" értelemben használta az OK szót.
Egészen az 1900-as évek elejéig az „OK"-t mégsem kapta szárnyra a világhír egyhamar. Mark Twain és a nyelvileg igényesebb amerikai írók egyike sem használta. Woodrow Wilsonelnök viszont annál inkább. Az USA-ban pedig első számú példakép az elnök, így Wilson mindent okévá varázsolt, olyannyira, hogy „okeh"-vel láttamozta le a hivatalos dokumentumokat is.
A 20. századra az oké szó eredete kezdett homályossá válni, de ez már nem igazán számított, hiszen a 20-as, 30-as évekre teljesen beágyazódott az angol nyelvbe, majd szépen lassan világhírűvé vált, és minden nyelv alkalmazni kezdte.
