A történészek és nyelvészek több mint száz éve próbálják rekonstruálni azt az ősnyelvet, amelyből az európai és dél-ázsiai nyelvek származnak. Ahogy az Open Culture kiemeli, a feltételezett nyelvet a szakirodalom indoeurópai alapnyelvnek (IE) nevezi, és a kutatások szerint mintegy 6000 évvel ezelőtt beszélhették valahol Kelet-Európa vagy Nyugat-Ázsia térségében.
Az első átfogó kísérletet egy német nyelvész, August Schleicher tette 1868-ban, aki Hegel filozófiájától inspirálva megírta az első mesterséges IE-szöveget, egy rövid példamesét A juh és a lovak címmel. A célja az volt, hogy bemutassa, hogyan hangozhatott a közös ősnyelv, mielőtt a különböző ágai – például a latin, a görög, a szanszkrit vagy a germán nyelvek – kialakultak volna.
A 19. század óta az indoeurópai alapnyelv kutatása hatalmasat fejlődött. Az újabb, finomított rekonstrukciókat már hangtani modellek, számítógépes összehasonlítások és több száz nyelv adatai alapján készítik. Schleiter történetét az alábbi felvételen Andrew Byrd, a Kentucky Egyetem nyelvésze olvassa fel.
Bár a nyelvészek nem értenek minden részletben egyet – hiszen sem írásos forrás, sem anyanyelvi beszélő nem maradt fenn –, a kutatások szerint a IE hangzása valahol a balti, szláv és dél-ázsiai nyelvek közé helyezhető el: kemény mássalhangzók, torokhangok és dallamos, szinte énekszerű hanglejtés jellemezhette.
Olvasd el ezt is!