El kell, hogy engedj. Darabokra törted a szívem. A szabadság vándora. Jégszív – klasszikus dallamok, amiket mindenki ismer. Adjunk hozzájuk fűszerként egy csipetnyi szerelmi történetet a Balaton partjáról, és meg is kapjuk az idei év hangulatos és érzelmes magyar musicaljét, amelyre akár még több évtized múlva is kellemesen emlékszünk majd vissza. Bódy Kolos kritikája.
Kevés akkora művész él hazánkban, mint Demjén Ferenc; a Kossuth-díjas zenész ráadásul nemcsak szólóban, de a Bergendy és a V’Moto-Rock frontembereként is számos slágerrel örvendeztetett meg minket.
Valahogy talán pont emiatt nem lepett meg senkit, amikor kiderült: életművéből musical készül.
A Hogyan tudnék élni nélküled? azonban nem egy életrajzi alkotás, hanem Orosz Dénes(Poligamy, Coming Out, Seveled) rendező, valamint Goda Krisztina (Kaméleon; BUÉK; Szabadság, szerelem) és Kormos Anett (A mi kis falunk) forgatókönyvírók fiktív története, amely tökéletesen felhasználja Demjén életművének legismertebb és legikonikusabb dalait.
A történet
Varga-Járó Sára
Fotó: Intercom
Szerelme halála után Lili (Varga-Járó Sára) magányosan tölti napjait, mígnem szülei lakásában rábukkan testvéreivel édesanyjuk naplójára és egy tengernyi szerelmeslevélre. Ahogy beleolvasnak ezekbe, megelevenedik előttük a múlt, egész pontosan az 94’-es nyár, amikor anyjuk, Eszter (Törőcsik Franciska) a Balatonon üdül két barátnőjével (Márkus Luca, Kovács Harmat).
Bár Esztert otthon már várja az apja által kinézett Márton (Brasch Bence), a magyar tenger partján a három lány viszonylag hamar összeakad három fiúval, akik – ahogy később kiderül – a környéken koncertező és egyre népszerűbb Kuplung rockzenekar tagjai.
Ezt is olvasd el! 5 kihagyhatatlan magyar film az elmúlt évekből
Kirády Marcell, Ember Márk és Marics Peti
Fotó: Intercom
Geri (Ember Márk) és barátai (Marics Peti, Kirády Marcell) laza, vicces karakterükkel, szabados életmódjukkal, ha nem is első, de második találkozásra már teljesen elvarázsolják a lányokat.
A történet azonban nem ennyire egyszerű.
Ez a film meghaladja azt a sokszor látott toposzt, amikor egy nyaralás felforgatja néhány fiatal életét – ez a románc ugyanis a leveleket olvasó Lili életfelfogását is jelentősen megváltoztatja. Eszter szembeszegül ugyanis szüleivel, hiszen apja már kinézte neki a tökéletes társát, így hallani sem akar arról, hogy lánya más mellett döntene. Lili három évtizeddel később azonban épp anyja példáján keresztül kapja meg a lehetőséget, hogy változtasson zárkózott életfelfogásán és felolvassza jégszívét.
Ezek a generációk közötti feszültségek pedig új szintre emelik a filmet.
Mindez egyúttal lehetővé teszi, hogy ne csak a zenei betéteket élvezzük a moziteremben ülve, hanem akár a vetítés után hazafelé családunkkal, párunkkal, barátunkkal mi is elbeszélgessünk az ész és a szív küzdelméről, az érzelmek által átitatott döntések nehézségeiről.
Ha már szó esett a Demjén-dallamok adaptációjáról, azt szintén kijelenthetjük, hogy bár néhol kissé sterilnek érződnek az énekek, a musicalbetétek remekül működnek, a szigligeti művház és strand milliője pedig kifejezetten hangulatos környezetet teremt a táncolós-éneklős performanszokhoz. Az Ember és Marics által énekelt dalok hozzák a rocksztár-életérzést, míg Törőcsik a meghittebb, lassabb slágereket viszi el a hátán. A színészekre tehát nem lehet panasz: a nyugati karrier felé kacsintgató, csibész zenekari tagok és a két szerelmes közötti kémia is kellőképpen átjön a vásznon.
Ez is érdekelhet! Öt magyar történelmi film, amit senkinek nem szabadna kihagynia
Fotó: Intercom
Továbbá a „zenés vígjáték” műfaji megnevezés egyik eleme se rémisszen el senkit.
A dalokból éppen megfelelő mennyiségben kapunk: ha felcsendül egy-egy dallam, az is természetesen halad a cselekményekkel, nem érződik erőltetettnek. Személy szerint biztos vagyok benne, hogy a Szeress úgy, ahogy én vagy a Darabokra törted a szívem pontosan azok a zenék, amelyek több száz balatoni románc fellángolását és lezárását jelenthették anno egy-egy porosabb diszkóban vagy elhagyatott mólón egy nyári estén.
Ami pedig a humort illeti: az életszerű dialógusokkal, kedves helyzetkomikumokkal a nézők gyorsan a felhőtlen balatoni forgatagban találják magukat.
A színes-szagos retrókörnyezet és a mélabúsabb mában játszódó budapesti jelenetek képi világa nem kiemelkedő, de kellően alátámasztja azt a hangulatot, amelyet a készítők el akartak érni: a múlt iránti vágyakozást, és szomorkás, de reményteli jelent.
A Balaton évtizedek óta remek táptalajt nyújt a hazai filmművészet romantikus vígjátékainak. Elég csak az elmúlt évekből az Egynyári kaland című sorozatra, az Együtt kezdtük vagy a Nyugati nyaralás című mozikra gondolni. Ennek a sornak folytatásaként is tekinthetünk a Hogyan tudnék élni nélküled?-re, amelyre mind szerelmi története, mind nosztalgiafaktora miatt remek karácsonyi családi moziként is tekinthetünk.
A filmet december 12-től vetítik a hazai mozik.
Hogyan tudnék élni nélküled?, játékidő: 105 perc, értékelés: 10/7
