Teljesen megváltoztak a fiatalok olvasási szokásai – és ez nem sok jóval kecsegtet
A Harry Potter-korszak után két-három évtizeddel ma már sokkal több gyerek olvas üzeneteket és posztokat, mint több száz oldalas regényeket. A kutatások szerint egy kulturális váltásról van szó, ami a szövegértési készségekre is hatással lehet.
Az elmúlt két évtizedben gyökeresen átalakult az, ahogyan a gyerekek olvasnak. A nyomtatott könyvek helyét egyre inkább átvették a híroldalak, blogok, chatek és közösségimédia-felületek rövid szövegei. A szabadidős könyvolvasás aránya csökkent, és egyre több kutatás vizsgálja, milyen következményei lehetnek ennek.
Egy 2023-ban publikált, több tucat vizsgálat eredményeit összegző nagyszabású elemzés – közel 470 ezer résztvevő adatai alapján – arra jutott, hogy a digitális olvasás ugyan fejleszti a szövegértést, de jóval kisebb mértékben, mint a nyomtatott szövegek. A különbség a fiatalabb gyerekeknél a legszembetűnőbb. A kutatók szerint, ha a korai években túlsúlyba kerülnek a digitális tartalmak, az gyengítheti azt az alapot, amelyre a későbbi, mélyebb szövegértés épül.
Ahogy a Big Think is kiemeli, a jelenség mögött több tényező állhat. Az online szövegek jellemzően rövidebbek, egyszerűbb nyelvezetűek, gyakran informálisak, és nem igényelnek hosszan tartó figyelmet. Ritkán találkozunk bennük összetett cselekménnyel vagy több szálon futó történettel. A nyomtatott könyvek ezzel szemben hosszabb koncentrációt követelnek, és nagyobb memóriaterhelést jelentenek – ami hosszú távon erősítheti a megértést.
Egy korábbi, 2011-es, 99 kutatást áttekintő elemzés már kimutatta, hogy minél több nyomtatott szöveget olvasnak a gyerekek, annál jobban értik és idézik fel az olvasottakat. Ráadásul ez egy önmagát erősítő folyamat: a hosszabb és bonyolultabb szövegek javítják a készségeket, ami további igényesebb olvasmányok felé terel. A papíralapú olvasás előnyeit Naomi Baron, az American University professzora is hangsúlyozza. Mint mondta:
Hozzátette: ha az olvasás élvezetesebb egy adott médiumon, az a megértésre is pozitív hatással lehet, és sok diák számolt be arról, hogy nyomtatott szövegnél jobban elmélyül a történetben.
A digitális térben ráadásul a figyelem folyamatosan versenyhelyzetben van. Egy 2024-es, egyetemisták körében végzett felmérés szerint a hallgatók kétharmada gyakran ellenőrzi a közösségi médiát olvasás közben, és több mint felük úgy érzi, ez rontja az olvasási szokásait. A fiatalabb korosztály esetében, ahol az impulzuskontroll még kevésbé stabil, a zavaró tényezők hatása erősebb lehet.
Ugyanakkor a kép árnyaltabb annál, mint hogy a „papír jó, képernyő rossz”. Egy 2024-ben megjelent, több tanulmányt összevető szakmai elemzés szerint a nyomtatott szöveg különösen az idősebb gyerekek szövegértését támogatja jobban, míg a digitális eszközök bizonyos esetekben – például fiatalabbaknál vagy tanulási nehézségekkel élőknél – segíthetik a figyelem fenntartását.
Olvasd el ezt is!