Clark Olofsson

A Netflix legújabb minisorozata a híres svéd bűnöző, Clark Olofsson életét mutatja be egészen szórakoztató formában. A sorozat készítői azonban minden rész elején kiemelik: valós események és hazugságok alapján készült. Az interneten fellelhető információk alapján megnéztük, mi a valóság, és mi az, amit kiszíneztek a sorozat készítői vagy maga Olofsson. A cikk spoileres, érdemes a sorozat megnézése után elolvasni.


Aki nem olvasta volna az első, részletesebb cikket Clark Olofsson életéről, az itt tudja bepótolni: Ki volt az a Clark Olofsson, aki a Stockholm-szindróma nevét is ihlette?

Tényleg Clark Olofssonhoz köthető a Stockholm-szindróma?

Igen.

A sorozatban is bemutatott Norrmalmstorg-rablásnak „köszönhetően" alkották meg a Stockholm-szindróma kifejezést.

A Stockholm-szindróma Nils Bejerot svéd kriminológus nevéhez köthető, aki a rablás során a túszok viselkedési mintáit tanulmányozva alkotta meg a kifejezést. Hozzá kell tenni, hogy számos szakértő úgy vélte, hogy mindez nem egy tényleges viselkedési forma volt, csupán a túszok túlélési stratégiája vezetett a furcsa kapcsolathoz.

Mégis nehéz egyértelműen kijelenteni, hogy a túszok valóban pszichológiai agymosáson mentek-e keresztül, vagy csak okosan taktikáztak, hogy megmentsék az életüket.

De mi is történt pontosan?

Jan Erik Olsson 1973. augusztus 23-án behatolt a Stockholmi Norrmalmstorgban található Kreditbankenben, ahol négy embert túszul ejtett. Követelései között szerepelt hárommillió svéd korona és egy sportautó.

Emellett volt még egy furcsa kérése: látni akarta Clark Olofssont.

A sorozatban is szereplő Tommy Lindstromot – aki közelről vizsgálta az ügyet, és tényleg egy elég furcsa kapcsolata volt Olofssonnal – el is küldték a börtönbe, ahol Olofsson éppen a frissen kiszabott hatéves börtönbüntetését töltötte.

Jan-Erik Olsson valójában rajongott Olofssonért. Már találkoztak korábban a börtönben, amikor együtt töltötték a büntetésüket. Olsson ugyanolyan sztárbűnöző akart lenni, mint Olofsson, és minden vágya volt, hogy megtanulja, hogyan kell kivitelezni egy tökéletes rablást.

Olsson megpróbálta megtervezni Olofsson szökését is, de ez – ahogy a sorozatban is látható – nem sikerült neki. Ettől függetlenül ígéretet tett társának, hogy egy nap kiszabadítja. Be is tartotta: Olofssont végül a bankhoz vitték. Itt Lindstrom ugyan mindent megpróbált, hogy Olofssont féken tartsa és hallgasson rá a közös cél érdekében, de mindenki tudta, hogy miután a férfi belép az épületbe, azt fog tenni, amihez éppen kedve van.

Gunnar Lundmark / TT NEWS AGENCY/ Alamy Stock Photos/ Profimedia

Miután bement az épületbe, elhitette a túszokkal, hogy ők a jófiúk, a rendőröket pedig az erőszakos, elnyomóknak állította be. A fiatal Kristin Ehnmark is ott volt a túszok között, a sorozatban pedig azt láthatjuk, hogy Olofsson vonzódott hozzá – erre viszont nincsenek szilárd bizonyítékok.

Az viszont biztos, hogy a lány végül beszélt az akkori miniszterelnökkel, Olof Palme-val, akinek elmondta, hogy fél a rendőrségtől, sőt, ellenségnek tartja őket. Emellett kérlelte a miniszterelnököt, hogy egyezzen bele a rablók követeléseibe, mivel teljes mértékben megbízik bennük, és semmi rosszat nem akarnak, igazából jó emberek.

Tehát az biztos, hogy Olofssonnak valóban volt befolyása a túszokra.

Emellett, ahogy azt a korábbi cikkben is megírtuk a négy túsz elmondása szerint Olofsson jó hangulatot csinált: legtöbbször Roberta Flack „Killing Me Softly” című számát énekelte, miközben őrködött felettük. A túszokkal végig kedves volt, kabátot adott nekik, felhívhatták a családtagjaikat, és ha rájuk jött a klausztrofóbia, elhagyhatták a páncéltermet, ahol voltak.

A legemlékezetesebb kép Clark Olofssonról: a rendőrök a páncélszekrény fölötti emeletről fúrtak egy lyukat, ahonnan kamerával kukucskáltak be hozzájuk – később innen engedték be a könnygázt is

The Police/ TT NEWS AGENCY/ Alany Stock Photo/ Profimedia

Ehnmark telefonhívása nemcsak a hatóságokat sokkolta, de a média is felfújta a dolgot. Évek óta vita tárgya, hogy Ehnmark és a többi túsz valóban elhitte-e, hogy Clark Olofsson és Erik Olsson tényleg jó emberek, vagy csak megjátszották magukat, hogy a rablók ne bántsák őket.

A szakértők azonban hajlanak arra, hogy Olofsson valóban elhitette a túszokkal azt hibás elméletét, miszerint ők a forradalmárok, akik segítenek megbuktatni az elnyomó kapitalista berendezkedést. Bizarr, de ez valóban hatással lehetett a túszokra.

Végül Clark Olofsson kijött a bankból, és minden túsz túlélte. Nem történt kár, ami miatt a média hőst csinált Olofssonból.

A sorozat jól bemutatta be, hogy a valóságban Olofsson nem nagyon törődött semmivel. Ha lehetősége lett volna rá, kirabolta volna a bankot (amit végül valóban meg is tett, de titokban, olyan módon, hogy senki sem szerzett róla tudomást), és Jan-Erik Olssonnal együtt elmenekült volna.

Mi volt pontosan a miniszterelnök birtokán? 

A sorozatból kiderül, hogy Olofsson megszökött a fiatalkorúak börtönéből társaival. Ezután egy folyón eveztek, amikor megpillantottak egy festői üdülőhelyet a folyó partján, Harpsundban. Anélkül, hogy tudták volna, ki a tulajdonos, bementek az üdülőbe, és megtalálták a hátsó udvaron kialakított üvegházat. Itt megtudták, hogy az üdülő az akkori svéd miniszterelnök, Tage Erlander tulajdona.

Bár az megerősített tény, hogy Olofsson életében valóban megtörtént az esemény, az viszont ellentmondásos, hogy a miniszterelnök talált-e rájuk – és fegyvert fogott, ahogy a sorozatban is látható. A Netflixen a fiúk menekülni kezdenek, Olofsson pedig azt mondja a Erlandernek, hogy jegyezze meg a nevét, majd a folyóba ugrik és elmenekül.

Ezzel szemben egyes beszámolók szerint a birtokon dolgozó munkások találtak rá a fiúkra, akik elzavarták őket. Az esemény részletei a valóságban eltérhetnek attól, amit a sorozatban láthattunk, de a lényeget a rendező, Jonas Akerlund nem piszkálta meg.

Gunnar Norgren valóban megölt egy rendőrt? 

A sorozatban láthatjuk, hogy Olofssonnak elege volt a pitiáner bűncselekményekből és az azokért kiszabott büntetésekből. El is mondja barátjának, Gunnar Norgrennek, a terveit: egy nagy rablást szeretne, hogy utána hosszú ideig ne csináljon semmit, csak élvezze a gazdagságot.

Olofsson ki is dolgozza a terveit, amelyhez Norgren is társul. Előtte sátrakat kellett szerezniük, hogy egy időre az erdőben maradjanak a hatóságok elől. Miközben betörnek, hogy a kempingezéshez szükséges tárgyakat lopjanak egy boltból, Ragnar Sandahl és Lennart Mathiasson rendőrök érkeznek a helyszínre.

Clark Olofsson

Wikimedia

A négy férfi heves vitába keveredik, majd Gunnar valóban megölte Ragnar Sandahlt. Később beismerte a bűncselekményt, Clark Olofssont viszont ártatlannak találták, bár lopással megvádolták.

Az eset egyúttal megalapozta a sztárrabló státuszát Olofssonnak: bűnöző volt ugyan, de nem folyamodott erőszakhoz.

Soha nem okozott fizikai sérülést senkinek, egészen életének későbbi szakaszáig, amikor dulakodásba keveredett, és súlyosan megsebesített egy férfit, amiért 2 és fél év börtönbüntetést kapott – ez azonban egy egyszeri eset volt.

De akkor mi van a késelős jelenettel? 

Ez egy jó kérdés.

A sorozatban a részeg Olofsson egy nyárbúcsúztató ünnepségen vitába keveredik valakivel. Végül kegyetlenül, többször megszúrja az illetőt, aki végül túléli az esetet. A kérdés, hogy ez megtörtént-e.

Az Aftonbladet című svéd lap szerint Olofsson egy Möjában tartott ünnepségen „súlyosan bántalmazott" egy Leif Sundin nevű halászt, amiért végül két és fél év börtönre ítélték – ahogy fentebb is írtuk.

Arról azonban nincsenek pontos adataink, hogy mit takar ez a bántalmazás, és mi is volt az eset következménye.

Mindenesetre a sorozatban látható jelenet sokkoló.

Hányszor szökött meg a börtönből?

Classic Picture Library/ Alamy Stock Photo/ Profimedia

Az nem kérdés, hogy nem csupán a sorozatban, de a való életben is jó párszor megszökött Olofsson a börtönből. A Netflixen pontosan 17 alkalommal, de az eredeti számot soha nem erősítették meg – az biztos, hogy számos olyan szökést nem mutatott be a sorozat, ami végül sikertelenül végződött.

Feleségül vett valakit, akit Marijke-nak hívtak?

Igen, Marijke karaktere a Clark-ban a svéd rabló igazi feleségén, Marijke Demuyncken alapul. Olofssont 19 évesen, 1976-ban, egy német pályaudvaron ismerte meg egy vonaton. Olofsson a rendőrség elől menekült, miután kiszabadult a norrköpingi börtönből, majd kirabolt egy bankot Koppenhágában.

Olofsson egyébként ebben az időszakban – a börtönből – elvégzett egy újságírói képzést a Stockholmi Egyetemen.

De vissza Marijkéhez.

A lány gazdag családhoz tartozott: apja a Philips elektronikai cég igazgatója volt. Az első találkozás után gyorsan egymásba szerettek, és össze is házasodtak 1976-ban, és egészen 1999-ig együtt maradtak. Három közös gyerekük született – Olofssonnak pedig még három másik gyereke van korábbi kapcsolataiból.

Miből dolgoztak a készítők? 

A sorozat írói szerint a Clark „Clark Olofsson önéletrajzában feltárt igazságokon és hazugságokon alapul".

Olofsson első könyve, a Rättvisans lotteri (Az igazság lottója) volt, ami 1986-ban jelent meg, emellett 2015-ben is kiadott egy önéletrajzot Vafan var det som hände? (Mi a fene történt?) címmel.

Források: itt, itt, itt, itt és itt.

A figyelmetekbe ajánljuk