Órákon át csukva tartja a szemét a menyasszony ezen az esküvőn
Bulgária délnyugati részén, a hegyek közé zárt Ribnovóban ma is él egy több évszázados pomák esküvői hagyomány, amelynek leglátványosabb része a Gelina, vagyis a menyasszony szertartása. A nő arcát gazdagon kifestik, ő órákon át csukva tartja a szemét, majd egy tükröt visz magával, ahogy a vőlegénye házához indul. A helyiek most azért dolgoznak, hogy a szokás egyszer az UNESCO szellemi kulturális örökségének része lehessen.
A pomákok Bulgária muszlim vallású etnikai-kulturális közösségei közé tartoznak, létszámukat nagyjából 200-250 ezer főre becsülik. Ribnovo nevű falujuk földrajzi elszigeteltsége sokáig segítette a helyi szokások fennmaradását, a településre vezető utat is csak néhány évtizede aszfaltozták le.
Az esküvő egyik legfontosabb eleme a cheiz, vagyis a menyasszony hozománya. Ezt nyilvánosan kiállítják a családi ház előtt, hogy mindenki láthassa, milyen tárgyakkal kezdi közös életét a pár. Egyetlen hozomány akár több száz tárgyat magába foglalhat, köztük takarókat, kézzel horgolt papucsokat, kanapékat, hűtőszekrényeket, edényeket és konyhai felszereléseket. A lányok számára sok családban már születésük után elkezdik gyűjteni ezeket a tárgyakat.
A hozomány gazdagsága hagyományosan a család anyagi helyzetéről és a menyasszony kézügyességéről is árulkodik. A szomszédok ezért a kiállított darabok minőségét és stílusát is alaposan szemügyre veszik.
Ribnovóban az esküvő az egész közösség eseménye. A családtagok süteményeket, baklavát és bánicát készítenek, mások a hozomány kiállításában segítenek, majd mindenki közösen táncol.
Egy hagyományos esküvő költsége 25 ezer euró is lehet, amelyhez a vendégek pénzajándékokkal járulnak hozzá. Az ünnepség két napig tart: az első napon a vőlegény rokonait fogadják, a másodikon pedig a menyasszony családja kerül középpontba. Egyetlen napon akár 600-700 vendég is megfordulhat a faluban, ezért a résztvevők több hullámban érkeznek.
A téli esküvőknek gazdasági oka is van. A faluban kevés a munka, ezért sok férfi Spanyolországban vagy Németországban vállal szezonális mezőgazdasági munkát, télen viszont hazatérnek Ribnovóba.
A pomák nők hagyományos viseletének fontos darabja a bő szabású vörös nadrág, a salvar, amelyet fényes kötényekkel és díszítésekkel viselnek. Ezek a ruhák ma is kézzel készülnek a faluban, és hétköznapokon is találkozhatunk velük.
A kommunista korszakban a hagyományos viseletet megpróbálták visszaszorítani. A második világháború utáni évtizedekben az iskolákban tiltották a nadrág viselését, egyes visszaemlékezések szerint pedig a tanárok ellenőrizték, nem rejtik-e a lányok a szoknyájuk alá. A szabályokat megszegőket akár meg is büntethették. A viselet ennek ellenére fennmaradt, ma pedig a fiatalabb generáció körében is népszerű.
A menyasszonyt Gelinának nevezik, amely kifejezést a helyiek „ragyogó fényként” értelmezik. Az esküvő második napjának legfontosabb pillanata éppen az ő átalakulása. Az arcot hosszadalmas munkával festik ki, mindenki egyedi díszítést kap. A szertartás alatt a menyasszony órákon keresztül csukva tartja a szemét, így maga sem látja pontosan, milyen lett az arca. Miután elkészült a festés, a menyasszonyt bemutatják a falunak, majd továbbra is csukott szemmel elindul a vőlegény családi házához.
Az út során a Gelina végig tükröt tart magánál. Ennek szimbolikus jelentése van: egyesek szerint a csukott szem azt jelképezi, hogy még nem láthatja, milyen jövő vár rá, a tükör pedig a múltját jeleníti meg. Ha útközben mégis kinyitná a szemét, elvileg csak azt látná, ami mögötte van, vagyis azt az életet, amelyet éppen maga mögött hagy. Amikor eléri férje otthonát, a vőlegény eltávolítja arcáról a festést. A menyasszony ekkor nyithatja ki a szemét, és jelképesen először tekinthet rá új életére.
A szertartás vallási szempontból is érdekes. A helyiek hangsúlyozzák, hogy eredete nem köthető egyértelműen sem az iszlámhoz, sem a kereszténységhez, és egyes elemei feltehetően mindkét vallás térnyerésénél régebbiek.
A ribnovói hagyományos esküvő 2024-ben már felkerült Bulgária szellemi kulturális örökségének nemzeti reprezentatív listájára. A helyiek következő célja, hogy a hagyomány egyszer az UNESCO szellemi kulturális örökségének listájára is bekerüljön.
A faluban ráadásul egyre több fiatal házasodik így. A készülődésbe a teljes közösség bekapcsolódik, a hozomány összeállításától a Gelina kifestésén át egészen a vallási szertartásig. Ribnovóban ezért az esküvő ma is ugyanazt a szerepet tölti be, mint generációkkal korábban. Egy új család létrejötte közös ügy az egész falu számára.
Olvasd el ezt is!