Miért kellett Boleyn Annának meghalnia?

Miért kellett Boleyn Annának meghalnia?

A népszerű angol királyné tragikus halála mind a mai napig foglalkoztatja a történészeket.


Boleyn Annát, VIII. Henrik második feleségét 1536. május 15-én, a királyi csarnok esküdtszéke bűnösnek találta hazaárulás vádjában, majd négy nap múlva kivégezték – a források szerint ekkor körülbelül 35 éves lehetett.

Anna királynét azzal vádolták, hogy öt udvaronccal, köztük saját bátyjával, George Boleynnel és a király jó barátjával, Sir Henry Norrisszal folytatott szexuális kapcsolatot. Azonban a vádirat szerint nemcsak lefeküdt ezekkel a férfiakkal, hanem összeesküdött velük férje, a király megölésére is.

Ez is érdekelhet: Magas homlok és sápadtság – avagy az ideális szépség a Tudor-korban

Az állítólagos bűncselekmények időpontjai 1533 októberétől 1536 januárjáig tartottak, de amint arra több történész is rámutatott: a vádiratokban említett időpontok háromnegyedének semmi értelme, hiszen sem Anna, sem a vádlottak nem voltak jelen a megadott helyeken azokban időpontokban.

A királyné megkérdőjelezhetetlen alibivel rendelkezett. Annát azzal vádolták, hogy 1533 októberében Sir Henry Norrisszal kalandozott a Westminsterben, azonban ekkor még a szülés utáni fáradalmait igyekezte kipihenni a greenwich-i birtokon. Vagy éppenséggel, amikor 1535-ben Greenwichben hancúrozott Mark Smeatonnal, a királyné valójában Richmondban tartózkodott. A vádak tehát nem fedték a teljes igazságot.

​Miért végezték ki akkor mégis?

A modern történészek többsége úgy véli, hogy Boleyn Anna ártatlan nő volt, akit felültettek. A szakérők pedig több opciót is felvetettek. VIII. Henrik, új feleséget akart, akitől férfi örököst remélt. Ám az is lehet, hogy az uralkodó hűséges szolgája, Thomas Cromwell tervelte ki az egész ügyet, hogy eltávolítsa az udvarból, annak érdekében, hogy a kiráyné ne akadályozza haszonleső terveit. Ugyanis Anna nem értett egyet Cromwell kolostorokkal kapcsolatos terveivel, valamint az uralkodónő franciabarát diplomáciai álláspontja is problémát jelentett, amikor férfi szövetséget akart kötni a Szent Római Birodalommal.

A Tudor-korban a vádlottakat bűnösnek vélték, amíg ártatlanságukat be nem bizonyították. A vádlottra hárult a teher, hogy bizonyítsa ártatlanságát. A vádlottak azonban gyakran nem voltak tisztában a pontos rágalmakkal és az ellenük felhozott bizonyítékokkal a tárgyalás előtt, így hihetetlenül nehéz volt számukra a megfelelő önvédelem.

Boleyn Anna és VIII. Henrik

commons.wikimedia.org

Anna, a bátyja, George Boleyn, Lord Rochford, Sir Henry Norris, az udvaroncok, Sir Francis Weston és William Brereton , valamint Mark Smeaton zenész nem sok reményt fűztek a felmentéshez. A hazaárulás vádjából ugyanis nem sokan menekültek meg.

Eustace Chapuys császári nagykövet a négy férfi peréről szóló küldeményében azt írta, hogy feltételezések és konkrét jelek alapján ítélték el őket, mégis érvényes bizonyítékok és vallomás nélkül. Anna és a testvére ellen sem állítottak elő tanúkat, azonban ennek ellenére remekül védekeztek. George pedig a leírás szerint olyannyira jól szónokolt, hogy a jelenlévők közül többen fogadást kötöttek arra, hogy felmentik. Ez azonban nem így történt, mindannyiukat bűnösnek találták.

A férfiakat akkoriban akasztásra és felnégyelésre ítélték, de a király „kegyelemből" lefejezésre változtatta ítéletüket.

George Boleynt, Sir Henry Norrist, Sir Francis Westont, William Breretont és Mark Smeatont 1536. május 17-én végezték ki a Tower Hillen. Illetve ugyanezen a napon mondta ki Thomas Cranmer érsek Anna és VIII. Henrik házasságának érvénytelenítését.

Az utolsó nap

Boleyn Anna a kiv\u00e9gz\u00e9se el\u0151tt

Getty Images

Anna kivégzését május 18-ra tűzték ki, a királyné pedig a legnagyobb alázattal és nyugodtan készült fel a halálra. Utolsó gyónását és a szentmisét Sir William Kingston, a londoni Tower rendőre előtt végezték, ahol Anna egy rövid beszédet is mondott:

Jó keresztény emberek! Azért jöttem ide, hogy meghaljak. Törvény szerint lettem halálra ítélve, ezért nem tiltakozok ellene; fejet hajtok a király akarata előtt. Imádkozom Istenhez, hogy óvja meg a királyt és adjon neki hosszú uralkodást. Az egyik legnemesebb, legirgalmasabb és legkiválóbb uralkodó a Földön. Nekem mindig jó és kedves férjem volt. Ha valaki az ügyemet vizsgálná, azt arra kérem, hogy jóindulattal tegye. Távozom hát a világból és itt hagylak titeket. Szívből kérem, hogy imádkozzatok értem. Jézus, fogadd el lelkemet.

A kivégzést azonban egy nappal elhalasztották, amikor Sir William Kingston parancsot kapott Thomas Cromwelltől, hogy tisztítsa meg a Towert az idegenektől, azaz a külföldi diplomatáktól, akik az uraiknak és úrnőiknek küldött üzeneteikben beszámolnának a királyné kivégzéséről. Cromwell és a király nem akarták, hogy szimpátiát ébresszenek Anna iránt, vagy hogy VIII. Henrik kegyetlen gonosztevőnek tűnjön.

Öltözéke

1536. május 19-én reggel Sir William Kingston kísérte Boleyn Annát az állványra. A királynő pedig gondosan ügyelt a megjelenésére: a hermelinszegély a ruháján megerősítette státuszát, a szoknyája bíborvörös volt, a mártíromság színe, a csuklyája pedig a hagyományos angol gable hood volt, az a nehézkes fejfedő, amely eltakarta viselője haját.

A hóhér egyetlen kardcsapással lefejezte, majd az udvarhölgyek fehér kendőbe csomagolták maradványait. Ám a teste egy ideig még az emelvényen hevert. A király ugyanis nem biztosította a temetését, ezért egy őrnek kellett elhoznia a Tower fegyvertárából egy régi ládát, amelyben egykor nyilakat tartottak. Anna fejét és testét a ládába helyezték, és a „Béklyóba vert Szent Péter” nevű királyi kápolnában helyezték őt végső nyugalomra.

A figyelmetekbe ajánljuk