Egy újságcikk ihlette a Beatles legjobban sikerült számát

A szóban forgó dal címe A Day in the Life („Egy nap az életből”), amely sokak szerint a legjobb szerzemény minden idők egyik legnagyobb hatású zenekara, a Beatles diszkográfiájában.

A dal elején John Lennon arról énekel, hogy olvasott egy hírt egy fiatal férfiról, aki autóbalesetben meghalt. Ez a tragédia valóban megtörtént: Tara Browne, egy vagyonos család sarja, 21 évesen szenvedett halálos balesetet sportautójával. A Beatles egyik tagja, Paul McCartney ismerte őt, így a történet mély hatással volt rá – különös egybeesés, hogy pont Browne-nak köszönhetően ismerkedett meg az LSD-vel, a korszak népszerű tudatmódosító szerével. Az ehhez kapcsolódó élmények magára a dal megírására is nagy hatással voltak.

Egy másik sor a számban arról szól, hogy egy városban (Blackburn) négyezer kátyú van az utakon – Lennonék ezt egy másik újságcikkből vették. Bár furcsának tűnhet, hogy a szöveg ilyen töredékekből áll, a Beatles épp az ilyen szokatlan megközelítéseiről volt híres.

A dalban Lennon és McCartney két külön részt írt, amelyek nagyon különbözőek: Lennon része álomszerű és elgondolkodtató, míg McCartney része egy hétköznapi reggelről szól, amikor valaki felkel, elmegy dolgozni és felszáll a buszra. Ez a kettősség – a hétköznapi és a különös váltakozása – adja meg a dal sajátos, utánozhatatlan hangulatát.

Hogy a két szekció mégis összefüggjön, a producerük, George Martin egy különleges megoldást talált ki: negyven zenészt kért fel, hogy egyszerre játsszanak hangról hangra egyre magasabb és hangosabb hangokat – mintha valami kitörne a világűrbe. A felvételt négyszer egymásra rögzítették, így egy olyan hangzást kaptak, amit sokan a „világvége hangjaként” írnak le.

Forrás: Open Culture