A Yale Egyetem Beinecke Ritka Könyvek és Kéziratok Könyvtárának mélyén egy 240 oldalas könyv fekszik, melynek eredetét a mai napig nem sikerült megfejtenie a kutatóknak.
A korábbi becslések szerint 1450 és 1520 között íródhatott, ám a legfrissebb kutatások szerint és a radiokarbon kormeghatározás alapján úgy vélik, a 15. század elején készülhetett, egészen pontosan 1420 körül.
A könyvben különös írások és kézzel rajzolt ábrák találhatók, amelyek úgy festenek mintha egy álomvilágból lopták volna őket: valódi és kitalált növények, úszó várak és fürdőző nők, állatövi gyűrű, asztrológiai diagramok, Nap és Hold ábrázolása arcokkal. Ezt a 24x16 centiméteres, különös alkotást hívják Voynich-kéziratnak, amely a történelem egyik legnagyobb megoldatlan rejtélye.
Neve Wilfrid Michael Voynich-től, egy lengyel könyvkereskedőtől származik, aki egy jezsuita főiskolán bukkant rá a könyvre Olaszországban, 1912-ben.
Voynich figyelmét azonnal felkeltette a rejtélyes dokumentum, mellyel rengeteg kérdés fogalmazódott meg benne. Ki írta és miért? Mit jelentenek az ábrák? Milyen titkokat rejthetnek az oldalak? Ennek okán a kéziratot megvette egy helyi paptól és az Egyesült Államok vitte, ahol a kutatások véget nem érő találgatásokba csaptak át.
Ugyanis a nyelvezete rendkívül szokatlannak mondható, mivel a holt nyelvek egyikével sem azonosítható, illetőleg egyéb nyelvi hasonlóság sem fedezhető fel benne. Értelmezéséhez kiindulási alapot a benne található ábrák adhatnak, amelyek a fejezeti tagolását jelentik, úgy, mint a gyógyszerészeti, az asztronómiai és a biológiai részek. Feltételezett szerzői között megtalálható Leonardo da Vinci és Roger Bacon is. Bár akadnak olyanok is, akik szerint nem egy ember írta a könyvet.
Az évek során három fő elmélet jelent meg a kézirat szövegéről:
- Az első, hogy egy titkos kód segítségével írták, amelyet szándékosan terveztek így, hogy ne derüljön ki a mű jelentése.
- A második az, hogy a kézirat koholmány. Hamisan írták, hogy pénzt szerezzenek a naiv vásárlóktól, a szerzője pedig egy középkori csaló volt, sőt egyesek úgy vélik, hogy maga Voynich írta.
- A harmadik elmélet szerint a kézirat egy létező nyelven íródott, de egy ismeretlen szövegkörnyezetben. Lehet, hogy a középkori tudósok egy ábécét próbáltak megalkotni, egy beszélt, de még nem írt nyelvre.
Vajon mire bukkannánk, ha megfejtenénk a kódját? Egy 15.századi illusztrátor álomnaplójára? Egy 240 oldalas butaságra? Vagy egy elfeledett kultúra történetére?
