A közelmúltbeli COVID-19 világjárvány, amely több mint egy évre lezárta a világot, talán nem az első harc a vírussal.
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem új tanulmánya szerint a koronavírus egyfajta történelmi jelet hagyott az emberi genomban.
A koronavírus egy gyűjtőfogalom, amely a COVID-19-et, a SARS-t és a közel-keleti légúti szindrómát foglalja magában, és már sokkal régebb óta létezik, mint a közelmúltbeli világjárvány.
A legújabb kutatás során a tudósok 26 országból származó több mint 2500 ember genomját vizsgálták.
A jelenlegi súlyos akut légzőszervi szindrómás koronavírus 2 (SARS-CoV-2) világjárvány hangsúlyozta az emberi populációk új vírusnyomással szembeni sebezhetőségét, a ma már rendelkezésre álló epidemiológiai és orvosbiológiai eszközök széles skálája ellenére.
– írja a tanulmány.
A modern emberi genomok több tízezer évre visszamenőleg tartalmaznak evolúciós információkat, amelyek segíthetnek azonosítani azokat a vírusokat, amelyek hatással voltak őseinkre, és rámutathatnak arra, hogy mely vírusok rendelkeznek jövőbeli világjárvány-képességgel. Azzal, hogy többet tudunk meg ősi vírusos ellenségeinkről, a tanulmány rávilágít arra, hogy az evolúciós információk ígéretesek a jövő pandémiáinak pontosabb előrejelzésére.
A kutatók a genommintában bizonyítékot találtak arra, hogy a koronavírusok jelen voltak, és magukat a géneket is alkalmazkodásra kényszerítették. Öt, mind kelet-ázsiai populációban találtak arra utaló jeleket, hogy a géneknek alkalmazkodniuk kellett, miután kapcsolatba kerültek a koronavírusokkal.
