A Jupiter.

A Naprendszerünk legnagyobb holdjaként ismert Ganymedes az egyik legérdekesebb hely a galaxisban. A Juno Jupiter-szonda pedig épp a közelében tartózkodik.


A Juno 2021. június 7-én közeli repülést végzett a Ganymedes mellett, és a Waves műszerével rögzítette a hold elektromágneses hullámait – a magnetoszférában keletkező elektromos és mágneses hullámokat.

Ha ezeknek a kibocsátásoknak a frekvenciáját áthelyezzük egy hangtartományba, az eredmény egy hátborzongató idegen sikolyok és üvöltések sorozata lesz. Ezt a hanganyagot az American Geophysical Union 2021-es őszi ülésén mutatták be.

A Naprendszer „hangjait" számos szondával, köztük a Voyager űrszondával, valamint bolygókutató missziókkal rögzítik.

A Merkúrnál is nagyobb Ganymedesnek teljesen differenciált magja van, és jeges kérge alatt mélyen folyékony óceán húzódhat, amely akár életre utaló nyomokat is tartalmazhat. Mindezek tetejébe saját mágneses mezeje van, ez az egyetlen olyan hold a Naprendszerben, amely rendelkezik ilyennel.

A Juno egészen 1038 kilométerre repült le a hold felszínétől, 67 000 kilométer/órás relatív sebességgel. Hogy az új adatokból mi derül ki, még folyamatban van, de a tudósoknak már van néhány elképzelésük.

Lehetséges, hogy a frekvenciaváltozás röviddel a legközelebbi megközelítés után a Ganümédész éjszakai oldaláról a nappali oldalára való átjutásnak köszönhető

– mondja William Kurth fizikus és csillagász az Iowai Egyetemről.

Természetesen az új felfedezések nem csak a Ganymedesre korlátozódtak. A Juno a Jupiterről is végzett megfigyeléseket, és a gázóriás mágneses mezejének eddigi legrészletesebb térképét készítette el. Ennek összeállítása 32 keringésen keresztül tartott, és új betekintést nyújtott a Nagy Kék Folt néven ismert egyenlítői mágneses anomáliába is.

Forrás: Science Alert

A figyelmetekbe ajánljuk