Fontos előrelépés a további űrkutatások érdekében.
A kutatócsoportot Michael Line, az Arizonai Állami Egyetem Föld- és Űrkutatási Tanszékének adjunktusa vezeti, és az eredményeket nemrég publikálták a Nature című folyóiratban.
Naprendszerünkön kívül több ezer ismert bolygó (úgynevezett exobolygók) létezik. A tudósok űr- és földi távcsövekkel egyaránt vizsgálják, hogyan alakulnak ki ezek az exobolygók, és miben különböznek a saját Naprendszerünk bolygóitól.
Line és csapata ezúttal a WASP-77Ab bolygóra összpontosított, egy olyan típusú exobolygóra, amelyet „forró Jupiternek" becéznek, ugyanis rendkívül hasonlít a mi Naprendszerünk Jupiterére, de a hőmérséklete meghaladja a 1000 Celsius-fokot. Ezt követően pedig a légkör összetételének mérésére összpontosítottak, hogy meghatározzák, milyen elemek vannak jelen, összehasonlítva a csillaggal, amely körül kering.
Bár még nem tudunk űrhajókat küldeni a Naprendszeren kívüli bolygókra, a tudósok ezért teleszkópokkal tanulmányozzák az exobolygók fényét. A távcsövek, amelyekkel ezt a fényt megfigyelik, lehetnek az űrben, mint például a Hubble űrteleszkóp, vagy esetleg a Földön, mint a Gemini Obszervatórium távcsövei.
Az utóbbi egy 8,1 méter átmérőjű teleszkóp, amely a chilei Andokban található Cerro Pachón nevű hegyen található, ahol a nagyon száraz levegő és az elhanyagolható felhőzet miatt kiválóan alkalmas a teleszkóp elhelyezésére.
A WASP-77Ab légkörében lévő víz és szén-monoxid egyértelmű méréseivel a csapat meg tudta becsülni az exobolygó légkörében lévő oxigén és szén relatív mennyiségét. Ezek az eredmények pedig megfeleltek a várakozásoknak.
Az exobolygók légkörében található gázok ultrapontos mennyiségének meghatározása nem csak fontos technikai eredmény, különösen egy földi távcsővel, hanem segíthet a tudósoknak abban is, hogy életet keressenek más bolygókon.
A kutatócsoport a következő projektkén azt tervezi, hogy megismétli ezt az elemzést még több bolygón, és legalább 15 további bolygón végezhető légköri mérésekből álló mintát hoz létre.
