Sokan emlegetik az 1990-ben felküldött Hubble utódjaként a James Webb űrtávcsőt. Ebben van is valami: a már egyre többet betegeskedő, de mégis az emberiség egyik legjobb találmányának tartott eszköz felett lassan eljár az idő. Decembertől pedig minden bizonnyal rengeteg újdonságot tudhatunk meg az univerzumról.

A NASA első igazgatójáról, James Webbről elnevezett űrtávcsőt a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Kanadai Űrügynökség közös programja keretében egy Ariane 5 rakétán indítják a világűrbe a Francia Guyanán lévő európai űrközpontból. Az űreszköz jelenleg a Northrop Grumman cégnek a kaliforniai Rodendo Beachen lévő üzemében várakozik a tervezett december 18-ai kilövésre.

Miután eléri a világűrt infravörös fény segítségével évtizedekig pásztázhatja majd a kozmoszt, a Naprendszeren belüli bolygókat és holdakat vagy a legősibb és a legtávolabbi galaxisokat. Volt is munka vele: a NASA legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópját rakta össze, hogy olyan exobolygók után is kutathasson a távoli univerzumban, amelyen akár élet is lehet.

Az eszköz infravörös tartományban működik, és a kozmikus poron is áthatol majd, hogy a távoli égitestek igen halovány jelzéseit is észlelje.

Beszédes adat, hogy fénygyűjtő rendszerének 70-szer nagyobb a kapacitása, mint a Hubble űrteleszkópé.A teljesítménye pedig százszor nagyobb, így a nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem hőskorába kalauzolhat el minket.

A James Webb a Földtől mintegy másfél millió kilométerről, a Föld-Nap rendszer L2 Lagrande-pontjából fogja megfigyelni az univerzumot, és várhatóan évtizedekig készít majd korábban megvalósíthatatlannak gondolt fotókat.


A figyelmetekbe ajánljuk